Kávé csészében, fehér háttéren

A koffein befolyásolhatja a testzsír és a cukorbetegség kockázatát

A vér koffeinszintje befolyásolhatja a testzsír mennyiségét, ami pedig meghatározhatja a 2-es típusú cukorbetegség és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázatát.


Ezek egy 2023-as tanulmány eredményei, amely genetikai markerek segítségével határozottabb kapcsolatot állapított meg a koffeinszint, a testtömegindex és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata között.

A svédországi Karolinska Intézet, a brit Bristoli Egyetem és a londoni Imperial College London kutatócsoportja szerint a kalóriamentes koffeintartalmú italokat a testzsírszint csökkentésének lehetséges eszközeként lehetne vizsgálni.

„A genetikailag előre jelzett magasabb plazma koffein-koncentráció alacsonyabb BMI-vel és teljes testzsírtömeggel társult. Továbbá a genetikailag előre jelzett magasabb plazma koffein-koncentráció a 2-es típusú cukorbetegség alacsonyabb kockázatával volt összefüggésben. A koffein 2-es típusú cukorbetegséggel szembeni felelősségre gyakorolt hatásának körülbelül a felét a becslések szerint a BMI-csökkenés közvetítette”

– írták a kutatók 2023 márciusában megjelent tanulmányukban, melyben a meglévő genetikai adatbázisokból összegyűjtött, alig 10 000 ember adatait vették figyelembe, és a koffein lebomlásának sebességével összefüggésbe hozható specifikus génekben vagy azok közelében található eltéréseket vizsgálták.

D\u00edsz\u00edtett tejhabos k\u00e1v\u00e9 cs\u00e9sz\u00e9ben, laptop mellett

Fotó: Unsplash

Általánosságban elmondható, hogy a géneket – nevezetesen a CYP1A2-t és az azt szabályozó AHR nevű gént – érintő eltérésekkel rendelkezők hajlamosak lassabban lebontani a koffeint, így az tovább marad a vérben. Ugyanakkor általában kevesebb koffeint is hajlamosak fogyasztani.

Megállapították továbbá, hogy míg a koffeinszint, a BMI és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata között jelentős összefüggés mutatkozott, a vérben lévő koffein mennyisége és a szív- és érrendszeri betegségek, köztük a pitvarfibrilláció, a szívelégtelenség és a sztrók között nem volt kapcsolat.

Korábbi tanulmányok szerint a koffeinfogyasztás mérsékelt és relatív növelése kapcsolatban állt a szív jobb egészségével és az alacsonyabb testtömegindexszel, és ez a kutatás még részletesebbé teszi azt, amit már tudunk a kávé szervezetre gyakorolt hatásairól.

A koffein szervezetre gyakorolt hatásai nem mind pozitívak, vagyis óvatosan kell mérlegelni a koffeinfogyasztás előnyeit – de ez a legújabb tanulmány fontos lépés annak felmérésében, hogy mennyi koffein az ideális.

„Kisebb, rövid távú vizsgálatok kimutatták, hogy a koffeinbevitel súly- és zsírtömeg-csökkenést eredményez, de a koffeinbevitel hosszú távú hatásait nem ismerjük. Figyelembe véve a koffein világszerte elterjedt fogyasztását, még a kis mértékű anyagcsere-hatásoknak is fontos egészségügyi következményei lehetnek”

– írták a kutatók.

A kutatócsoport szerint a tanulmányban kimutatott összefüggés oka az, hogy a koffein növeli a szervezetben a hőtermelést és a zsír oxidációját (a zsír energiává alakítása), amelyek mindkettő fontos szerepet játszik az általános anyagcserében.

Bár a vizsgálat nagy mintát érintett, lehetséges, hogy más, a tanulmányban nem figyelembe vett tényezők is szerepet játszanak, így további kutatásokra lesz szükség az ok és okozat megerősítéséhez.

(ScienceAlert)

Nyitókép: Unsplash