stresszelő nő

Emiatt bántunk meg néha teljesen ok nélkül másokat

Eleve nehezen indul a reggelünk, kapkodva érünk be a munkahelyre, majd egész napunk csak a rohanásból áll? Ezután ne csodálkozzunk, ha magunkat is meglepjük hirtelen jött és indulatoktól sem mentes reakcióinkkal, valamint már nap közepére fásultakká válunk. Ezt nevezi a tudomány túlstimulált állapotnak, és valószínűleg mindannyiunkkal megesett már. Mutatjuk, mit tehetünk ellene.


Az agyunk az érzékszerveinktől – látás, tapintás, szaglás, hang és ízlelés – jut információkhoz, így ez ezek segítenek számára dekódolni a környezetünkel. Túlstimuláltnak lenni azt jelenti, hogy az érzékszerveink rengeteg információt kaptak, ezért érezhetjük úgy, hogy hirtelen túlterheltté és ingerültté válunk, ahogyan ezeket az ingereket befogadjuk

– magyarázta Manahil Riaz pszichoterapeuta.

A szakértő szerint amikor túlstimuláltak vagyunk, az agyunk racionális döntéshozatalért felelős prefrontális kérge egyszerűen kikapcsol.

Ilyen körülmények között az agyunk nem gondolkodik a kapcsolatok fenntartásán vagy a problémák hatékony megoldásán, ehelyett csak pánikba esik

– jegyezte meg Riaz. Sőt, a szervezetünk stresszreakciós rendszere aktiválódik, függetlenül attól, hogy tényleges vagy csak egy vélt stresszorral akad épp dolgunk.

Azaz a túlstimuláció minden reakciót felerősít és felgyorsít.

telefont kinyom\u00f3 n\u0151

Fotó: Shutterstock

A szakember szerint nagy szerepet játszik a jelenség kapcsán a technológia is:

Az SMS-ek, e-mailek és a közösségi médiából özönlő értesítések között könnyen elérhetjük az érzékszervi túlterhelést.

Mi a megoldás?

A rohanó és telefonközpontú világban valójában legtöbbünk nem másra, mint nyugalomra és a pillanatban való létezésre vágyik.

Ez két olyan körülmény, amely csak tőlünk függ.

Emellett létezik még egy bevált tanács, amellyel segíthetünk magunkon, amikor azt érezzük, hogy túl sok inger okozta stressz küszöbén állunk. Ez pedig az orron keresztül történő nagy levegővételek.

Az egyetlen dolog ilyenkor, amire koncentrálnunk kell, hogy a kilégzés hosszabb legyen, mint a belégzés. Amikor ez megtörténik, az emlékezteti a testet és az agyat, hogy nem vagyunk veszélyben. Amikor a légzésünk lelassul, az idegrendszerünk is lassulni kezd, ez pedig lelassítja a gondolatokat is

– fejtette ki Emma Shandy Anway házasság- és családterapeuta.

Ezen túl segítségünkre lehetnek azok a napi rutinok is – jóga vagy egyéb testmozgás – amelyek célja testünk és szellemünk megnyugtatása.


Forrás: Huffpost

Nyitókép: Shutterstock