Mennyire rossz valójában mezítláb járkálni az otthonodban?
Van néhány előnye a cipő nélkül járásnak – és néhány nyomós ok, amiért érdemes azt viselni.
Nagyon is sokat számít, ha valamilyen lábbelit viselünk az otthonunkban, különösen, ha hajlamosak vagyunk lábproblémákra, mondja Dr. Elizabeth Daughtry podológus. Szerinte ez általában véve mindig is probléma volt, de a koronavírus-járvány igazán előtérbe helyezte, mivel az emberek, akik korábban sokkal többet sétáltak, az elmúlt években többet ültek otthon.
Ennek egyik következményeként pedig a talpszár-gyulladás – a lábfej alján található kemény szövetszalag gyulladásával járó fájdalmas állapot megszaporodását észlelték, főként azért, mert az emberek megváltoztatták a tevékenységi szintjüket és a viselt cipőjüket. Ez csak az egyik állapot, amely akkor alakulhat ki, ha hirtelen mezítláb kezdünk járkálni a ház körül.
Ennek ellenére van néhány előnye annak, hogy időnként cipő nélkül járkálunk, különösen, ha nem jellemző ránk, hogy fáj a sarkunk vagy a talpboltozatunk.
„A lábfej belsejében 19 izom fut végig, 10 a láb többi részéből származó, a lábfejhez csatlakozó izom, és 26 csont, amelyek között 33 ízület van”
– magyarázza Dr. Daniel Stewart, podológus.
Alapvetően: Rengeteg lehetőségünk van arra, hogy a cipőnk szorítson, korlátozva a mozgást, ami olyan lábproblémákhoz is vezethet, mint a gyenge izmok, a bütykök és a kalapácsujjak.
Mi a helyes egyensúly a mezítlábas és a támogató lábbelik között – és milyen típusú házi cipőket érdemes választani?
Többféle módon is lábproblémákhoz vezethet, ha túl sokat járunk mezítláb a házban. Egyfelől, ott van az akut sérülés nyilvánvaló veszélye – megbotlunk a szőnyegben, leesünk a lépcsőn, rálépünk valamire.
Más problémák is kialakulhatnak idővel. Amikor órákig nem állunk rá a lábunkra (ülőmunkát folytatunk vagy alszunk), a talpi fascia, más néven talpi bőnye – az a szövetszalag, amely a lábujjak tövét a saroknál köti össze – megfeszül.
Ha a székből vagy az ágyból mezítláb, lábunkat bármilyen módon óvó védőréteg nélkül lépünk ki, akkor fennáll a veszélye, hogy túlfeszítjük és irritáljuk a feszes szövetet. A magas vagy alacsony boltozattal rendelkezők nagyobb veszélynek vannak kitéve, mivel ezek befolyásolják a súly eloszlását a lábfejben.
A sok gyaloglás védőréteg (azaz cipő) nélkül szintén fájdalmat okozhat a talpboltozatban – ez a lábközéptáji fájdalom (metatarsalgia).
Ennek az oka az, hogy ahogy a lábfejünk a talajhoz vagy a padlóhoz simul, a nagylábujj ízületének több munkát kell végeznie, hogy előre mozduljon. Az egész nap vagy annak egy részében történő állás egy álló íróasztalnál pedig extra nyomást gyakorol a lábakra, ami fájdalmakat okozhat.
Tehát, ha éppen egy ízületi gyulladásos fellángolás közepén vagyunk, vagy már van talpgyulladásunk – ennek egyik jellegzetes tünete a szúró fájdalom a sarkakban, különösen reggel –, a fájdalom enyhítésének egyik módja, ha beltérben boltozattámasszal ellátott cipőt viselünk.
A cipő vagy papucs viselése csökkentheti az adott terület terhelését, és megakadályozhatja, hogy olyan módon kompenzáljon, ami újabb fájdalmat okoz.
Bár a lábunknak van némi természetes védelme a nyomással szemben a sarok alatti zsírpárnák és a talpboltozat formájában, ahogy öregszünk, különösen az 50-es éveink után, ezek a párnázó párnák elvékonyodhatnak vagy megszakadhatnak. Ilyenkor érdemes lábbelivel pótolni az elvesztett belső párnázottságot.
Persze, érdemes néha pihentetni a lábunkat, mivel a legtöbb cipő összenyomja a lábujjakat, így azok járás közben nem nyílnak ki természetes módon; ez a tömörítés hozzájárulhat olyan állapotok kialakulásához vagy súlyosbodásához, mint a bütyök és a kalapácsujjak.
Emellett a cipő állandó viselése hatással van a lábujjak közötti és a lábujjak körüli kis belső lábizmokra. Ha erősek és egészségesek, ezek az izmok szabályozzák a boltozat magasságát, stabilizálják a lábujjakat, és javítják az egyensúlyt. A cipők, különösen a mai, erősen párnázott futó- vagy sportcipők azonban elvégzik ezt a munkát, és idővel gyengítik a láb belső izmait.
Nyitókép: Shutterstock
