A jóga számos egészségügyi előnnyel jár. De vajon a hosszú élet titka is ez? Utóbbit állítja az angliai Chelmsfordban élő, százötéves Daisy Taylor.
Egy nemrég, a születésnapja alkalmából adott interjúban Taylor a BBC-nek elmondta, hogy hosszú és egészséges életét a jógának tulajdonítja – az optimizmusa és az apró dolgok megbecsülése mellett. Azt mondja, a jóga különösen abban segít neki, hogy mentálisan is fitt maradjon. Még ebben a korban is gyakorolja a jógát, bár most már gyakrabban egy székben, mint szőnyegen, tette hozzá.
Idős és mindenekelőtt mentálisan fitt jógázóként Taylor nincs egyedül, a világ legnevesebb jógagyakorlói közül sokan hosszú, egészséges életet éltek. Ilyen többek között B.K.S Iyengar – korunk talán leghíresebb jógaoktatójának gyermekkorában mindössze néhány évet jósoltak, miután egyszerre kapta el a maláriát, a tífuszt és a tuberkulózist. Aztán felfedezte a jógát, és napi tíz órát kezdett gyakorolni. Nemcsak néhány évvel élte túl a betegségét – 95 évig élt.
Sógora és tanítója, Tirumalai Krishnamacharya, a vinyasa jóga megalapítója 100 éves koráig élt. Krishnamacharya majdnem ugyanilyen híres másik mestertanítványa, Krishna Pattabhi Jois, akinek Ashtanga jógája megalapozta a jóga fitneszhullámát, 93 éves koráig élt.
Számos oka van annak, hogy a jóga még idős korban is jótékonyan hat. Tanulmányok szerint pozitív hatással lehet a különböző, korral járó betegségekre, mivel csökkenti a vérnyomást, a vérzsírszintet és az elhízást, valamint enyhítheti a depressziót, a stresszt és a szorongást is. A jóga általában egészségesebb életmóddal – például egészségesebb étrend követésével is összefügg. A bizonyítékok azt is mutatják, hogy a jóga számos előnnyel járhat az öregedés és a fiatalon maradás terén is.
A kutatások szerint a jóga potenciálisan sejtszinten befolyásolhatja az öregedést. Egy vizsgálatban a jógázó résztvevőknél 43%-os növekedést mutattak ki a telomeráz aktivitásában, míg a csak relaxáló résztvevőknél ez a növekedés alig 4 százalékos volt.
A telomeráz enzim kulcsfontosságú tényező az öregedésben, mivel lassítja a sejtek öregedését.
Sőt, egyes nagyon tapasztalt jógázók képesek olyan jelentősen csökkenteni az anyagcseréjüket, hogy fiziológiai állapotuk a téli álmot alvó állatokéhoz hasonlít: légzésük és szívritmusuk jelentősen csökken, akárcsak a testhőmérsékletük. Állatoknál az ilyenfajta nyugalmi fázis bizonyítottan növeli az élettartamot. Egyesek szerint ugyanez igaz lehet az emberre is.
Fotó: Unsplash
Bizonyítékok arra is utalnak, hogy a jóga segít megőrizni a szellemi fittségünket az öregedés során. Ahogy öregszünk, szellemileg hanyatlunk, az új dolgok megtanulása és az új emlékek kialakítása pedig egyre nehezebbé válik. Ez az agyban is megmutatkozik: különösen a hippokampusz, amely fontos az új emlékek kialakításában, veszít az anyagából a korral.
Egy, a jógát gyakorlók agyát vizsgáló tanulmány azonban megállapította, hogy a jógázók agytömege általában nagyobb volt, mint az azonos korú, nem jógázóké. Ez a különbség különösen a hippokampuszban volt nyilvánvaló. Emellett minél régebb óta jógázott valaki, annál nagyobb volt az agytömege.
Egy másik tanulmány azt is kimutatta, hogy a 40-50 éves meditálók átlagos agytömege megfelelt a 20-30 éves nem meditálók átlagos agytömegének. A meditáció a jóga fontos része.
Bár sok ilyen tanulmányban ügyelnek arra, hogy korrigálják azokat a változókat, amelyek befolyásolhatják az egyén kognitív hanyatlásának kockázatát (például az életmódbeli szokásait és a genetikát), ez a kontroll sosem tökéletes – így ezek az összefüggések csak korrelációk.
A kutatások azonban valóban kimutatták, hogy a meditáció valóban képes ok-okozati úton növelni az agytömeget – és meglehetősen gyorsan. Egy meditációban járatlan résztvevőkkel végzett vizsgálatban az egyik csoport egy négy hónapos meditációs tanfolyamon vett részt, míg a másik csoport nem. Négy hónap elteltével a meditációs csoportban jelentősen nőtt az agytömeg – ez ismét különösen a hippokampuszt érintette. Összességében az adatok arra utalnak, hogy a meditáció és a jóga fiatalabb agyi korral jár.
A tanulmányok az úgynevezett „folyékony intelligenciát” is vizsgálták – az új, ismeretlen problémák megoldásának, az új dolgok megtanulásának, valamint a minták és összefüggések felismerésének képességét. Ez a képesség hajlamos az időskor előrehaladtával csökkenni.
A kutatások azonban azt mutatják, hogy azok a középkorú emberek, akik évekig jógáztak vagy meditáltak, jobb folyékony intelligenciával rendelkeznek, mint azok az azonos korúak, akik egyik tevékenységet sem végezték.
Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy van-e közvetlen bizonyíték arra, hogy a jóga meghosszabbítja az életet. A kutatók ehhez a National Death Index és a National Health & Nutrition Examination Survey – az Egyesült Államok lakosságának egészségi és táplálkozási állapotát vizsgáló, folyamatos, országos reprezentatív felmérés – összekapcsolt adatait használták.
A vizsgálat 22 598 résztvevőjének számos kérdést tettek fel életmódbeli szokásaikról – többek között arról, hogy jógáznak-e. A felmérést követő átlagosan nyolc és fél év alatt a jógázó résztvevők körében csaknem kétharmaddal alacsonyabb volt a halálozás kockázata, mint azoknál, akik nem jógáztak.
Problémát jelentett azonban, hogy a jógázók általában sokkal fiatalabbak voltak, mint az átlagos résztvevők. Amikor az életkort figyelembe vették az elemzésben, már nem volt különbség a jógázók és a nem jógázók halálozása között.
Úgy tűnik tehát, hogy a jóga mégsem növeli a hosszú életet.
Daisy Taylor az interjúban beszélt 103 éves nővéréről és öt másik testvéréről, akik mindannyian 90 év felett éltek. Taylor esetében tehát úgy tűnik, hogy a hosszú életűség inkább genetika.
Úgy tűnik azonban, hogy a jóga egészségesebbé és mindenekelőtt szellemileg fittebbé tesz minket idős korban is.
Nyitókép: Shutterstock
