Készen állsz az őszi nagytakarításra? Négy módszer, amivel könnyedén rendbekapod az otthonod
A szeptember sokak számára új kezdetet jelent: ilyenkor nemcsak a munka és a tanév indul újra, hanem otthonunkra is más szemmel nézünk. A hosszabb esték jó alkalmat kínálnak arra, hogy rendet rakjunk, és megszabaduljunk felesleges tárgyainktól. A szakértők szerint a takarítás csökkenti a stresszt és növeli az energiaszintünket – de nem mindig könnyű eldönteni, mi maradjon, és minek kell mennie. Cikkünkben az őszi nagytakarításhoz adunk négy kiindulópontot.
A legnehezebb rész sokak számára maga a takarítás elkezdése. Michelle Ogundehin író, és az Interior Design Masters (brit televíziós valóságshow, amelyben amatőr lakberendezők és enteriőrtervezők versenyeznek – a szerk.) zsűritagja szerint engedélyt kell adnunk magunknak a selejtezésre, még akkor is, ha ez ajándékokra vonatkozik, amelyeket kötelességből, nem pedig örömből tartottunk meg.
Nem kell azonban mindent egyszerre kidobni: elég, ha egyetlen fiókkal vagy szekrénnyel kezdünk, és fokozatosan haladunk tovább. Így a folyamat nem nyomasztó, hanem kezelhető marad.
Fontos már a rendrakás megkezdése előtt kitalálni, mit csinálunk a kiszelektált holmikkal. Ingrid Jansen, a Declutter Hub társalapítója szerint jobb elkerülni a zsákok felhalmozását. Helyette adományozzunk, hasznosításunk újra vagy adjuk el a megunt dolgokat, akár különböző applikációkon keresztül – például a Vinteden. Lesley Spellman, a Declutter Hub másik alapítója szerint utóbbi megoldással legyünk óvatosak:
Az eladás remek lehetőség, de maradjunk reálisak. Ha három zsák hever hónapok óta az asztal alatt, ideje azok tartalmát kidobni.
A rendrakás nem arról szól, hogy mindent kidobjunk, hanem arról, hogy olyan tárgyakkal vegyük körül magunkat, amelyek jó érzést keltenek bennünk. Legyen ez egy családi fotó vagy egy gyerekrajz, Michelle Ogundehin szerint a „konténerezés” a kulcs: minden tárgynak legyen kijelölt helye, így elkerülhető, hogy az otthonunkban szerteszét rábukkanjunk egy-egy ilyen emlékre.
Az érzelmi kötődés sokszor akadályozza a szelektálás folyamatát. Stelios Kiosses pszichoterapeuta szerint különbséget kell tenni a nosztalgia és a szentimentalizmus között. Előbbi a múlt iránti vágyakozást, míg utóbbi a jelenben érzett érzelmi értéket fejezki ki egy tárgyra levetítve. Jó példa erre egy első gyerekcipő: azt gondoljuk, nekik őrizzük meg, de valójában a saját emlékeink miatt tartjuk meg – mert eszünkbe jut a vásárlás vagy az első lépések pillanata.
Összegzésként tehát érdemes elgondolkodni azon, valóban szükség van-e minden tárgyra. Ma már bármilyen emléket megőrizhetünk egyetlen fotóval – és ha egy kép többet mond ezer szónál, miért ragaszkodnánk mindenhez?
Forrás: BBC
