Ez történhet az agyunkkal, ha rendszeresen sajtot eszünk
Egy friss japán kutatás szerint a rendszeres sajtfogyasztás összefügghet az alacsonyabb demenciakockázattal idősebb korban. A vizsgálat eredménye izgalmas, de fontos óvatosan kezelni: megfigyeléses kutatásról van szó, vagyis nem bizonyítja, hogy a sajt önmagában védene a kognitív hanyatlás ellen.
A Nutrients folyóiratban 2025 októberében megjelent tanulmány 7914 idősebb japán felnőtt adatait vizsgálta a Japan Gerontological Evaluation Study alapján. A résztvevők a kutatás elején önállóan éltek, és nem volt demenciájuk.
A kutatók három éven át követték őket, majd összevetették azoknak az adatait, akik hetente fogyasztottak sajtot, azokéval, akik egyáltalán nem ettek sajtot. A sajtot fogyasztó csoportban 134 embernél alakult ki demencia, míg a sajtot nem fogyasztók között 176 esetet regisztráltak. Ez relatív értékben 24 százalékkal alacsonyabb kockázatot jelentett, az összefüggés pedig akkor is megmaradt, amikor a kutatók figyelembe vették az életkort, a jövedelmet és az általános étrendi szokásokat.
Amikor a szélesebb étrendi mintázatokat is bevonták az elemzésbe, a különbség 21 százalékra csökkent, de továbbra is statisztikailag jelentős maradt. A szerzők szerint ez arra utalhat, hogy a sajtfogyasztásnak önálló szerepe is lehet, bár az ok-okozati kapcsolatot további vizsgálatokkal kell igazolni.
A kutatás azért is kapott figyelmet, mert Japánban gyorsan öregszik a társadalom. 2022-ben a 65 év feletti japán felnőttek 12,3 százalékát, vagyis nagyjából 4,4 millió embert érintett a demencia, és az előrejelzések szerint ez a szám 2040-re 5,8 millióra emelkedhet. Emiatt minden olyan étrendi tényező, amely akár kis mértékben is kapcsolatba hozható a kockázat csökkenésével, fontos kutatási irány lehet.
A kutatók több lehetséges biológiai magyarázatot is felvetettek. A sajtban található K2-vitamin szerepet játszhat az érrendszer egészségének fenntartásában, márpedig az érelmeszesedés és a magas vérnyomás a demencia kockázatával is összefügg. Az erjesztés során keletkező bioaktív peptidek gyulladáscsökkentő és antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezhetnek, egyes fermentált sajtok probiotikumai pedig a bél-agy tengelyen keresztül hathatnak az idegrendszerre.
A kép azonban ennél árnyaltabb. A résztvevők 82,7 százaléka feldolgozott sajtot evett, amely általában kevesebb probiotikumot tartalmaz, mint az érlelt vagy fermentált sajtok. Fehérpenészes sajtokat, például camembert-t, csak 7,8 százalékuk fogyasztott. Ez azt jelenti, hogy egyelőre nem világos, pontosan mely összetevők állhatnak a megfigyelt összefüggés mögött.
A tanulmánynak több korlátja is van. A sajtfogyasztást csak egyszer, a kutatás elején mérték fel, és nem követték, változott-e a résztvevők étrendje a következő három évben. A mennyiségekről sem állt rendelkezésre részletes adat, a demenciaeseteket pedig biztosítási adminisztratív adatok alapján azonosították, nem klinikai vizsgálattal. A kutatás genetikai tényezőket sem vizsgált, és mivel a résztvevők mind japánok voltak, az eredményeket nem lehet automatikusan más népességekre alkalmazni.
A legfontosabb tanulság ezért nem az, hogy a sajtot csodaszerként kellene kezelni. A vizsgálat inkább arra mutat rá, hogy a rendszeres, mérsékelt sajtfogyasztás összefügghet az alacsonyabb demenciakockázattal, és ezt érdemes lehet kontrollált klinikai kutatásokban is tovább vizsgálni. A résztvevők többsége mindössze heti egy-két alkalommal evett sajtot, vagyis a megfigyelt különbséghez nem volt szükség nagy mennyiségű vagy napi fogyasztásra.
