Nem véletlenül mondják az emberek, hogy „cheese", amikor mosolyogni kell.
Egy hatalmas genetikai elemzés megállapította, hogy a jobb mentális közérzettel rendelkező emberek általában tovább és egészségesebben élnek − és bizonyos életmódbeli döntések, mint például a több sajt fogyasztása, jelentős szerepet játszhatnak ebben a hatásban.
A kínai kutatók eredetileg nem csak azért fésülték át európaiak millióinak génjeit, hogy kimutassák, a gouda fogyasztása jót tesz, de mégis ez az egyik figyelemfelkeltőbb eredmény. Elvégre ki ne szeretné, ha azt mondanák neki, hogy ha több sajtot eszik, akkor hosszabb és egészségesebb életet élhet?
De az eredmények sokkal többről szólnak, mint arról, hogy olyan ételeket eszünk, amelyek boldoggá tesznek.
Korábbi megfigyeléses tanulmányok szerint a boldogság hatással lehet arra, hogy az ember hogyan öregszik, még a dohányzásnál is jobban.
De ezek csak összefüggések, amelyeket más, figyelmen kívül hagyott tényezők, például a társadalmi-gazdasági státusz, megzavarhatnak.
A mostani tanulmány a Mendel-féle randomizációnak nevezett elemzési módszert alkalmazza, amely értékes eszköz annak feltárására, hogy milyen tényezők befolyásolják génjeinket és vezetnek bizonyos egészségügyi kimenetelhez. Ez egyike azon kevés módszereknek, amelyeket a kutatók használhatnak a potenciálisan okozati hatás előrejelzésére anélkül, hogy klinikai vizsgálatot kellene végezniük.
Nyolc különböző európai lakossági adathalmazon keresztül (amelyek mindegyike 38 ezer és 2,4 millió személyt tartalmazott), a kutatók potenciális oksági bizonyítékot találtak arra, hogy a mentális jólét − amelyet az élettel való elégedettség, a hangulat, a neuroticizmus és a depressziós tünetek alapján mértek − hozzájárulhat a hosszabb és egészségesebb élethez.
Fotó: Shutterstock
A kutatócsoport az európai adathalmazokból 33 egyénre ráközelítve azt vizsgálta, hogy milyen köztes tényezők mozgathatják a mentális jóllét és az egészséges öregedés közötti ok-okozati összefüggést, beleértve az életmódbeli döntéseket, mint például a dohányzás, az egyéni viselkedést, mint a gyógyszerszedés, a fizikumot, mint például az izomtömeg, és a betegségeket, mint például a cukorbetegség és a rák.
Itt jön a képbe a sajt. A 33 vizsgált személy közül azok, akik több sajt és gyümölcs fogyasztásáról számoltak be, általában magasabb mentális jólléti pontszámmal rendelkeztek.
Mi több, a több sajt fogyasztása 3,67 százalékos pozitív hatással volt az egészségükre és az élettartamukra.
Hogy ezt perspektívába helyezzük, a cigarettázás 4,56 százalékos negatív hatással volt az egészségi öregedési tényezőkre, a gyümölcsfogyasztás pedig 1,96 százalékos pozitív hatással.
Érdekes módon a kutatók azt találták, hogy a tévénézésre fordított idő volt az az életmódbeli tényező, amely a legnagyobb negatív hatást gyakorolta az egészségi állapot öregedési tényezőire: 7,39 százalékos volt a hatása.
További kutatásokra lesz szükség ahhoz, hogy megvizsgáljuk, miért lehet a sajtfogyasztásnak ilyen nagy hatása az egészséges öregedésre, szemben például a gyümölcsfogyasztással. Bár a magas zsírtartalmú élelmiszereket gyakran tartják rossznak az emberi egészségre nézve, a tanulmányok szerint a tejzsír fogyasztása mértékkel csökkentheti a koleszterinszintet, valamint a szív- és érrendszeri betegségek és az összhalálozás kockázatát.
Egy nemrégiben Japánban végzett vizsgálatban a nagyobb sajtfogyasztás összefüggésbe hozható volt a jobb kognitív funkciókkal, és néhány más kutatás szerint a sajt beindíthatja az agy dopamin útvonalait, ami örömérzethez vezet.
Ezekből a kezdeti tanulmányokból úgy tűnik, hogy a sajt jót tesz az elmének és a testnek. Szóval minden arra utal, hogy jöhet az a kis parmezán a tésztára!
Forrás: ScienceAlert
Nyitókép: Unsplash
