
Nagyon komoly betegség korai tünete lehet a szaglásvesztés
A legtöbben talán nem is gondolnánk, milyen fontos szerepet játszik az orrunk a mindennapokban. A friss kávé illata reggel, egy virágzó jázminbokor nyáron vagy a kedvenc parfümünk – ezek mind az élet apró kapaszkodói. Ha ezek fakulni kezdenek, az nemcsak kellemetlen, hanem a tudósok szerint a demencia egyik legkorábbi jele is lehet. Bár eddig is ismert volt, hogy az Alzheimerrel gyakran jár szaglászavar, most sikerült feltárni, mi állhat a háttérben.
Német kutatók szerint a kulcsszereplők az agy immunsejtjei, a mikroglia sejtek, melyek eltakarítják a sérült vagy felesleges idegi kapcsolatokat. Alzheimer-kór esetén azonban téves riasztást kapnak, és elkezdik elvágni azokat az idegrostokat is, amelyek nélkülözhetetlenek a szaglás működéséhez.
A folyamat az agy két területét érinti: a szaglóhagymát, amely az orrból érkező jeleket dolgozza fel, és a locus coeruleust, amely többek között a vérkeringést, az alvás-ébrenlét ciklusokat és az érzékelést szabályozza. Normális esetben ezek hosszú idegrostokkal kapcsolódnak egymáshoz. Az Alzheimer korai szakaszában azonban ezek a kötelékek megbomlanak – írja a ScienceAlert.
A válasz a sejtmembránban (vagy sejthártyákban) rejtőzik: egy foszfatidil-szerin nevű zsírsav – amelynek a membrán belső oldalán lenne a helye – valamiért a külső felszínre kerül. Ez olyan, mintha az idegsejtek azt üzennék a mikroglia számára: „felesleges vagyok, meg lehet szabadulni tőlem”. Normál esetben ez a mechanizmus segíti a fejlődő agyat a felesleges kapcsolatok eltüntetésében – Alzheimer-kór esetén viszont az idegsejtek kóros túlműködése indítja be a téves jelzést, így a mikroglia a működő idegrostokat is lebontja.

A kutatók egereken, emberi agyszövetmintákon és PET-vizsgálatokon keresztül igazolták a folyamatot – megállapításuk szerint a szaglás gyengülése nem csupán egy kellemetlen kísérőjelenség, hanem az Alzheimer-kór immunológiai hátterű, korai tünete lehet. Joachim Herms idegtudós, a tanulmány egyik szerzője így nyilatkozott:
Eredményeink alapján már a legelső szakaszban megindulnak ezek a folyamatok – ez lehetőséget ad arra, hogy sokkal hamarabb azonosítsuk a veszélyeztetett embereket, még azelőtt, hogy a memóriazavarok jelentkeznének.
Az Alzheimer-kór elleni küzdelemben minden apró jel számít. A jövőben könnyen lehet, hogy egy egyszerű szaglásteszt válik olyan rutinszerűvé, mint ma a vérnyomásmérés. Ha így lesz, az talán segíthet megőrizni, hogy a világ illatai továbbra is ott legyenek velünk, az emlékeink részeként.

