Egy tanulmány összefüggésbe hozta a várandósság ideje alatt elfogyasztott ételeket a magzatban kialakuló, egyes idegrendszeri fejlődési rendellenességekkel.
A dániai Koppenhágai Egyetem tudósai szerint a terhesség ideje alatt fogyasztott, nyugati típusú étrend – ami magas zsír-, cukor- és finomított ételeket, ugyanakkor kevés halat, zöldséget és gyümölcsöt tartalmaz – hozzájárulhat a gyerekeknél az olyan idegrendszeri fejlődési rendellenességek kialakulásához, mint az autizmus spektrumzavar (ASD) és a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD).
Fotó: Shutterstock
Bár a kutatás nem bizonyítja a közvetlen ok-okozatot, némi összefüggést mégis talált, így kiegészítve azt a tudást, amivel eddig is rendelkeztünk a várandós nők étrendjéről.
A kutatócsoport több mint 61 ezer anya-gyermek adatait vizsgálta meg csoportokra bontva azzal kapcsolatban, milyen hatással vannak az anyák várandósság alatti táplálkozási szokásai gyermekeik idegrendszeri fejlődésére. A kutatócsoport a vérnek számos olyan anyagcsereterméket (vagy kémiai jeleit) is azonosította, amelyek az anyák étrendjéhez kapcsolódtak. Ezek halvány képet adnak arról, hogy pontosan mik befolyásolhatják az agy fejlődését – például gyulladás és sejtkárosodás.
„Minél jobban ragaszkodik egy nő a nyugati étrendhez a terhesség ideje alatt, annál nagyobb a kockázata annak, hogy gyermekénél ADHD vagy autizmus alakul ki”
– fejtette ki David Horner élelmiszerkutató, a Koppenhágai Egyetem munkatársa.
Bár az eredmények aggasztóak, némi pozitívumot is mutatnak: a várandósság alatti, egészségesebb táplálkozás pozitív hatással lehet a gyermek agyának egészségére.
A kutatók kiemelték, hogy figyelembe vették az eredményeket befolyásoló tényezőket, beleértve a genetikai kockázatokat és maguknak a gyerekeknek az étrendjét is.
„A vizsgált csoportok közötti összehasonlítás során a legerősebb összefüggéseket az első és a második trimeszterben figyeltük meg, ami arra utal, hogy az agy fejlődése ebben az időszakban különösen érzékeny az anya táplálkozási szokásaira”
– mondta Morten Arendt Rasmussen, a tanulmány társszerzője.
Bár a tudománynak köszönhetően egyre jobban megértjük és kezeljük mind az ASD-t, mind az ADHD-t, a tanulással és a fejlődéssel kapcsolatos kihívások gyakran a felnőttkorban sem múlnak el.
„Elemzésünk nemcsak megerősíti az étrend és az ADHD kialakulásának kockázata közötti szoros kapcsolatot, hanem olyan konkrét tápanyagokat és élelmiszereket is azonosít, amelyek irányelvként segíthetnek a jobb és egészségesebb étrend kialakításában”
– tette hozzá Horner.
Szerinte a tanulmány új lehetőségeket kínál az étrendi ajánlások finomítására és a jövő generációi egészségesebb életmódjára való ösztönzésére.
Nyitókép: Shutterstock
