egy várandós nő mosolyog a hasát fogva

A terhesség komoly hatással van a biológiai életkorra, de nem úgy, ahogy gondolnád

Kétségtelen, hogy a gyermekvállalás jelentős stresszt jelent, amely a test szinte minden részére hatással van.


A Yale Egyetem kutatóinak vezetésével készült új tanulmány − amely a Cell Metabolism című folyóiratban jelent meg − segíthet jobban megérteni a terhesség alatti és utáni sejtöregedés mögött álló erőket.

Az emberi DNS-sel és annak idővel felhalmozódó molekuláris szerkesztéseivel − a biológiai öregedésnek nevezett jelenséggel − kapcsolatos kutatások kimutatták, hogy a gyermekvállalás mekkora erőfeszítéseket ró a szervezet sejtjeire. Ez a hatás egybevág az olyan megrázó események hatásaival, mint a műtét vagy egy súlyos betegség.

Szerencsére az ilyen megterhelő eseményekkel járó terhek is lehetnek múlékonyak és visszafordíthatóak.

Tanulmányok kimutatták, hogy születésnapjainkkal ellentétben biológiai öregedésünk megállítható, sőt, vissza is tekerhető, amint a stresszes időszak véget ér.

A terhesség különböző szakaszaiban és a szülés után 119 nőtől vett vérminták elemzése érdekes részletekkel egészíti ki ezeket a korábbi megállapításokat. A biológiai öregedés „kifejezett visszafordulását" mutatja ki a szülést követően.

Egyes szoptatós anyáknál még azt is tapasztalták, hogy biológiai életkoruk jóval a fogantatás előtti időre fordult vissza. Úgy tűnik tehát, hogy a szervezet figyelemre méltó módon képes visszarázódni a terhességgel járó mélyreható változásokból, de Kieran O'Donnell vezető kutató hangsúlyozza, hogy még nagyon sokat kell tanulnunk a mechanizmusokról.

egy v\u00e1rand\u00f3s kismama a kez\u00e9t a has\u00e1ra teszi mik\u00f6zben k\u00e1v\u00e9zik

Fotó: Shutterstock

Nem tudjuk, hogy a szülés utáni regenerációs hatás releváns-e a rövid vagy hosszú távú anyai egészségi eredmények szempontjából, és hogy ezek a hatások felhalmozódnak-e az egymást követő terhességek során. Hasonlóképpen nem tudjuk, hogy a szülés utáni biológiai életkor egyszerűen visszanyeri-e a terhesség előtti biológiai életkorát, vagy a terhességnek lehet fiatalító hatása

− mondja a kutató.

A környezeti nehézségek arra késztethetik a szervezetet, hogy bizonyos génekre kémiai lakatokat tegyenek, hogy biológiai funkcióikat jobban irányítsák. Ezek az úgynevezett epigenetikai változások nemcsak a sejtek osztódása és szaporodása során maradnak meg, hanem a következő generációkra is átörökíthetők.

Az O'Donnell és csapata által végzett tanulmánynak köszönhetően most már feltételezhetjük, hogy az anya sejtjei nagyjából 2,5 évnyi epigenetikai szerkesztést végeznek a terhesség mindössze 18 hete alatt, ami a terhesség korai szakaszától a késői szakaszáig terjed.

Míg az álmatlan éjszakák, a fájós hát és a végtelen pelenkacserék magukban hordozzák a stresszt, az újszülött világra hozatala szívesen látott megkönnyebbülést jelent az anya szervezetének, amely akár háromszorosára is csökkentheti a biológiai életkor növekedését a terhesség korai szakaszában. A szoptatásról beszámoló anyák esetében a szülés utáni epigenetikai változások állapota akár jóval fiatalabb biológiai kort is jelenthet, mint amit a terhesség kezdetén mértek.


Forrás: ScienceAlert

Nyitókép: Shutterstock