A dolgok túlgondolása a depresszió előszobája?
A depresszióval kapcsolatos egyik elmélet a Zimbardo-féle időperspektíva (ZTP), amely azt értékeli, hogy előszeretettel összpontosítunk a múltra, a jelenre vagy a jövőre. Az elmélet múltra vonatkozó negatív orientációja megmagyarázza, hogy a depressziós egyének a negatív múltbeli eseményeket abszolút módon élik meg (pl. „Ezután a szakítás után soha többé nem fognak szeretni.”).
Hasonlóképpen, a rumináció, azaz a túlgondolkodás a gondolkodás olyan formája, amely a múltbeli és jelenbeli negatív tartalmakra összpontosít, és érzelmi distresszt eredményez. A depressziós személyek jellemzően gyakrabban ruminálnak, mint a nem depressziós személyek, míg a nem depressziós személyek inkább pozitív reflexiót folytatnak.
Mivel a depresszió erősen korrelál a túlgondolkodással, egy nemrégiben végzett tanulmányban arra keresték a választ, hogy a depressziós tüneteket befolyásolják-e más kognitív folyamatok, például a munkamemória (pl. az információ ideiglenes emlékezetben tartásának képessége). A kutatók a depresszióval összefüggésben vizsgálták a ZTP-t és más tényezőket, például a ruminációt, a reményt és a munkamemóriát.
Az eredmények a következőket mutatták:
- A főiskolai hallgatóknál a rumináció és a múltbeli negatív pontszámok – a múltbeli eseményekre való gondolkodás – előre jelezték a depressziós tüneteket.
- A nem egyetemi hallgatóknál a rumináció, a jelenbeli fatalizmus, a remény és a munkamemória-pontszámok – a jelenbeli eseményekről való gondolkodás – előre jelezték a depressziós tüneteket.
Ezek az eredmények megismétlik a rumináció fontosságát a depresszió tünetrendszerében, azt, hogy a munkamemória hogyan függhet össze a ruminációval a depresszió kialakulásában, és azt sugallják, hogy a jelenlegi kezeléseknek előnyös lehet az időperspektivikus mérések bevonása.
A jövőbeni kutatások megkezdhetik az időperspektivikus terápiából (TPT) származó kezelési alkalmazások feltárását. A múltbeli pozitív orientáció használatával ez a terápia segíthet a rumináció arányának csökkentésében (Wagner et al., 2018), és jelenleg tanácsadói környezetben használják a poszttraumás stressz zavarral (PTSD) küzdő katonai veteránok kezelésére. A kiegyensúlyozott időperspektívával rendelkező emberek, még azok is, akik terápia révén alakítják ki a profilt, szignifikánsan kisebb valószínűséggel tapasztalnak depressziós tüneteket és PTSD-t.
Ezenkívül a kognitív viselkedésterápia (CBT) alkalmazásával a mindfulness aspektusai (pl. a jelen pillanatban való tudatosság és elkötelezettség) csökkenthetik a ruminációt, és akár kiegyensúlyozottabb időperspektívát alakíthatnak ki.
Továbbá, bár a kutatások vegyesek, ha a munkamemória tréning hatékony a depresszió kezelésében, van némi bizonyíték arra, hogy javíthatja a negatív hangulatot.
Összességében, ha azon kapjuk magunkat, hogy túlgondolunk valamit, hasznos lehet megkérdezni magunktól, hogy van-e bizonyíték a gondolatainkra („Milyen bizonyítékom van arra, hogy tényleg soha többé nem fognak szeretni?”), észrevenni és azonosítani az egyéni kiváltó okokat, amelyek a ruminációhoz vezetnek, és esetleg további mentális egészségügyi kezelést keresni.
Nyitókép: Shutterstock
