A depresszió egyes fajtái egyre több embert érintenek szerte a világon, viszont olyanok is nagyon sokan vannak, akiknek fogalmuk sincs, hogyan beszéljenek egy depressziós személlyel. Alábbi cikkünkben két olyan gyakori mondatra hívjuk fel a figyelmet, amit gyorsan el kellene felejtenie mindenkinek.
1. „Mi okod van arra, hogy depressziós légy?"
A mai társadalomban van egy berögzült gondolat, mégpedig, hogy a depresszió kizárólag valamilyen történés után következhet be. Az igazság az, hogy — bár valóban kialakulhat valami következtében — ez az állapot sokkal inkább olyan, mint egy váratlanul betoppanó vendég. Egyszer csak megjelenik és megkeseríti a vele töltött időt, az pedig egy állandó kérdés, hogy távozik-e valaha.
Még abban az esetbe is, ha egy életesemény juttatott idáig egy illetőt, akkor sem illik feltenni neki ezt a kérdést, hiszen érvénytelenítő és elutasító az érzelmeivel szemben. Mintha őt hibáztatnánk azért, hogy hagyta magát ebbe az állapotba jutni.
Sokkal célravezetőbb felkeresni a depresszióval küzdő ismerősünket, majd kedvesen megkérdezni:
„Szia! Tudom, hogy mostanában nem érzed magad a legjobban. Gondoltam, benézek, hátha tudok segíteni valamiben."
A tapasztalatairól kérdezni szintén üdvözítő lehet számára, de fontos, hogy mi keressük fel, mert akkor éreztetjük, hogy valóban fontos nekünk. A beszélgetés végén érdemes biztosítani pár mondatban arról, hogy valóban látjuk, mennyi mindenen megy keresztül és megértjük, hogy rossz neki.
2. „Csak gondolj valami vidámra!"
Amennyiben a depresszió negatív és pozitív érzelmek párharca lenne, akkor valószínűleg senki nem szenvedne benne. Éppen ezért értelmetlen ez a tanács. Bár a kognitív terápia segít átstrukturálni a depressziót fenntartó, áthatóan negatív magsémákat, mégsem annyira egyszerű a folyamat, mint aminek hangzik.
Elképzelhető, hogy a pozitív gondolatok csak rontanak a helyzeten, mivel arra emlékeztetik az adott személyt, amilyük nincs meg.
Valószínű, hogy a melankolikus vonásokban a fiziológiai tünetek indítják el a labdát a negatív gondolatmenethez, hiszen képtelenek elmozdítani a fókuszt arról, hogy milyen szörnyen érzik magukat.
A legjobb alternatíva, ha a „Milyen érzés ez neked?" után néhány konstruktívabb kommentár következik. Például érdemes megkérdezni, mi segített neki abban, hogy megpróbálja kezelni a depresszióját. Ahogy a megoldásorientált pszichoterápiában tanítják, ha valakit rávezetünk arra, hogy legalább tesz valamit a javulás érdekében, akkor az erősítő érzést nyújthat.
Nyitókép: Unsplash/Noah Silliman
Forrás: Psychology Today
