Új felfedezés hozhat áttörést az immunrendszer megfiatalításában
Ahogy idősödünk, az immunrendszerünk egyre kevésbé hatékony: gyakrabban betegszünk meg, lassabban gyógyulunk, és a szervezet védekezőképessége is csökken. Amerikai kutatók most egy olyan megoldást találtak, amely segíthet visszaerősíteni ezt a természetes védelmi rendszert.
A MIT és a Harvard közös kutatóintézetének, a Broad Institute-nak a csapata egy kevéssé ismert, ám kulcsfontosságú szervre fókuszált: a csecsemőmirigyre. Ez a szív közelében található szerv felelős azért, hogy létrejöjjenek az immunrendszer egyik legfontosabb sejtjei, az úgynevezett T-sejtek. Ezek segítenek felismerni és elpusztítani a fertőzéseket, valamint a daganatos sejteket.
A probléma az, hogy a csecsemőmirigy már fiatal felnőttkorban zsugorodni kezd, idősebb korban pedig szinte teljesen lelassul a működése. Ezzel együtt csökken a T-sejtek száma és sokfélesége is, ami gyengébb immunválaszt eredményez.
A kutatók az eredetileg a Nature folyóiratban megjelent tanulmányban azt vizsgálták, hogy meg lehet-e ezt a folyamatot kerülni. A megoldás meglepő helyről jött: a májból. Állatkísérletekben sikerült elérniük, hogy a máj olyan jeleket küldjön a szervezetnek, mintha egy fiatalon működő csecsemőmirigy lenne jelen.
Ehhez három olyan jelátvivő fehérjét használtak, amelyek szintje az életkor előrehaladtával természetes módon csökken, pedig nélkülözhetetlenek az immunsejtek fejlődéséhez. A fehérjék pótlására egy mRNS-alapú kezelést alkalmaztak, amely lényegében ideiglenes utasításokat ad a sejteknek a megfelelő fehérjék előállításához.
A napfénynek való kitettség erősíti az immunrendszert egy új tanulmány szerint
A kezelést idősebb egerek kapták, több héten keresztül. A választás azért esett a májra, mert még idős korban is rendkívül hatékony fehérjetermelő szerv, ráadásul könnyen elérhető a vérkeringésen keresztül.
Az eredmények kifejezetten biztatóak voltak. A kezelt állatoknál nőtt az immunsejtek száma és változatossága, jobban reagáltak az oltásokra, és a daganatokkal szemben is hatékonyabban vették fel a harcot. A ScienceAlert szerint a hatás átmeneti volt, ami fontos biztonsági szempont: így kisebb az esélye annak, hogy az immunrendszer túlműködésbe lépjen, ami gyulladást vagy autoimmun problémákat okozhatna.
A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a módszert eddig csak egereken tesztelték. Embereknél még további vizsgálatokra van szükség, mielőtt terápiaként szóba kerülhetne. A következő lépés más állatmodellek bevonása és további jelátvivő molekulák tesztelése lesz.
