Egyre több fiatal felnőttet érint a vastagbélrák világszerte, és a szakértők szerint ennek hátterében több, egymással összefüggő tényező állhat. A betegség kialakulása sosem egyetlen okra vezethető vissza: különböző kockázatok együttese szükséges ahhoz, hogy a szervezetben megjelenő kóros sejtek elszaporodjanak, és az immunrendszer ne tudja időben felismerni és elpusztítani őket.

Tim Spector tudós, bestseller-szerző és a londoni King’s College genetikai epidemiológia professzora szerint különösen aggasztó, hogy a vastagbélrák előfordulása a 25-49 éves korosztályban gyorsabban nő, mint az idősebbeknél – utóbbi csoportban egyébként csökken a diagnózisok száma. Ez globális jelenség: például az 1990-es években születettek körében többszörösére nőtt a korai vastagbélrák kockázata a korábbi generációkhoz képest.

Mivel a genetikai változások nem történnek ilyen gyorsan, a szakértők szerint elsősorban környezeti és életmódbeli tényezők állhatnak a háttérben. Bár a kutatások még zajlanak, négy fő kockázati tényező már most is kirajzolódik.

Az egyik legfontosabb változás az elmúlt évtizedekben az ultra-feldolgozott élelmiszerek (UPF-ek) térnyerése. Ide tartoznak a készételek, snackek, cukrozott italok és sok csomagolt termék, amelyek finomított alapanyagokból és különféle adalékanyagokból készülnek. Ezek az ételek általában:

• rostszegények
• gyulladáskeltő hatásúak lehetnek
• negatívan befolyásolhatják a bélflórát.

A bélrendszer különösen fontos szerepet játszik az immunrendszer működésében. Ha a bélflóra egyensúlya felborul – például a rossz minőségű étrend miatt –, az immunvédekezés gyengülhet, és nőhet a daganatok kialakulásának esélye.

Mit tehetünk?

• Csökkentsük az ultra-feldolgozott ételek fogyasztását
• Növeljük a rostbevitelt (zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, magvak)
• Törekedjünk a testsúly egészséges tartására
• Mozogjunk rendszeresen.

A kutatások szerint már napi +10 gramm rostbevitel is körülbelül 10%-kal csökkentheti a vastagbélrák kockázatát.

A gyümölcsökön és zöldségeken gyakran maradnak vissza növényvédő szerek, amelyek hosszú távú hatása még nem teljesen ismert. Bár a hivatalos álláspont szerint ezek a mennyiségek biztonságosak, sok esetben állatkísérletek alapján határozták meg őket.

Egyes kutatások szerint bizonyos vegyszerek befolyásolhatják az immunrendszert, gyulladást okozhatnak, valamint kapcsolatba hozhatók bizonyos daganatos betegségekkel

Mit tehetünk?

• Lehetőség szerint válasszunk bio termékeket
• Mindig alaposan mossuk meg a zöldségeket és gyümölcsöket
• Ne hagyjuk el a növényi ételeket – előnyeik messze felülmúlják a kockázatokat.

A mikroműanyagok apró műanyagrészecskék, amelyek a levegőben, vízben és élelmiszerekben is jelen vannak. A fiatalabb generációk sokkal nagyobb mértékben vannak kitéve ezeknek, mint a korábbiak.

Laboratóriumi vizsgálatok szerint a mikroműanyagok irritálhatják a szöveteket, gyulladást okozhatnak és gyengíthetik az immunrendszert. Bár egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy közvetlenül rákot okoznának, a kockázat nem zárható ki.

Mit tehetünk?

• Kerüljük a műanyag palackokat és ételtárolókat
• Használjunk szűrt vizet, ha lehetséges
• Csökkentsük a műszálas ruhák használatát.

A városi környezetben élők körében magasabb a vastagbélrák előfordulása, ami részben a levegő minőségével függhet össze. A finom szálló por és egyéb szennyező anyagok bejutnak a véráramba, gyulladást okoznak és megzavarhatják az immunrendszer működését. Egyes kutatások szerint a légszennyezés akár 40%-kal is növelheti a vastagbélrák kockázatát.

Mit tehetünk?

• Ha lehet, kerüljük a forgalmas utak menti tartózkodást
• Sportolás közben válasszunk tisztább levegőjű helyeket
• Egyesek számára a maszk viselése is segíthet.

(Telegraph)