Ezt a húsvéti ételt csak a magyarok eszik – a világ nagy részén nem is ismerik
A húsvéti ünnepi asztalok világszerte egészen más hagyományos fogásokat sorakoztatnak fel. Akad azonban egy étel, amelyet szinte csak mi fogyasztunk ilyenkor. Bár viszonylag ritkábban készítjük el, néhány családnál még mindig elmaradhatatlan a sárgatúró.
Mi magyarok már bizonyítottuk, hogy a gasztronómiát tekintve egészen egyedülállóak vagyunk. Nincs ez másképp a húsvéti asztal fogásaival sem. A sárgatúró néhány háztartásban legalább annyira alapvető része a menünek, mint a sonka, főtt tojás és a kalács.
Az édes, tojásos-tejes étel pontos eredete nem ismert, de a 19. században már biztosan a görögkatolikus húsvéti hagyományok része volt. Ahogy a Drive is hangsúlyozza, volt idő, amikor más felekezetek családjai is rendszeresen elkészítették. Szláv elnevezései – mint a szirka vagy a szirikk – arra utalnak, hogy gyökerei a Kárpát-medence több népének kultúrájával is összefonódnak. Rendszerint a negyvennapos böjt végeztével került az ünnepi asztalra más fogásokkal együtt.
A sárgatúró tejből és tojásból készül, mindezt cukorral, olykor vaníliával vagy mazsolával ízesítjük. A keveréket folyamatosan főzzük és keverjük, amíg állaga túrószerűvé nem válik – innen ered az elnevezése is. Az elkészült masszát ezután konyharuhába vagy gézbe öntjük, majd felakasztjuk, hogy a felesleges folyadék kicsöpögjön. Így alakul ki jellegzetes, batyu formája és sajtszerű állaga.
A 20. század második felében népszerűsége visszaesett, főként a vallási hagyományok háttérbe szorulása miatt. Az utóbbi években azonban egyre többen fedezik fel ismét.
