Tényleg annyira egészségtelen a sült krumpli, mint hisszük? Kiderült az igazság
A sült krumpli sokak számára szinte kihagyhatatlan köret, az egészséges ételek között azonban aligha szoktuk emlegetni. De vajon mennyit számít, ha rendszeresen kerül a tányérunkra? Amerikai kutatók több mint 200 ezer ember étkezési szokásait követték évtizedeken keresztül, az eredményeik pedig arra utalnak, hogy már heti néhány adag is összefügghet a 2-es típusú cukorbetegség magasabb kockázatával.
Kevés köret olyan népszerű, mint a sült krumpli. Hamburger vagy rántott hús mellett ugyanúgy megtaláljuk, mint önálló nassolnivalóként, és valószínűleg kevesen gondolkodnak el minden egyes adag elfogyasztásakor azon, milyen hosszú távú hatása lehet az egészségükre.
Amerikai kutatók azonban már az 1980-as években elkezdték vizsgálni a burgonyafogyasztás és az egészség kapcsolatát. A több évtizedet felölelő kutatássorozat eredményei alapján pedig úgy tűnik, nemcsak az számít, hogy burgonyát eszünk-e, hanem az is, hogyan készítjük el.
Az 1984 és 2021 között zajló kutatásokban mintegy 205 ezer amerikai egészségügyi dolgozó adatait elemezték három hosszú távú vizsgálat részeként.
A résztvevők a kutatás kezdetén nem szenvedtek több olyan krónikus betegségben, amely befolyásolhatta volna az eredményeket. Étkezési szokásaikat sem egyszer kérdezték meg: négyévente új táplálkozási kérdőívet töltöttek ki, így a kutatók hosszú időn keresztül követhették, hogyan változik az étrendjük.
Az eredmények alapján különösen a sült burgonya rendszeres fogyasztása mutatott kedvezőtlen összefüggést.
Heti három adag hasábburgonya fogyasztása a vizsgálatban 20 százalékkal magasabb 2-es típusú cukorbetegség-kockázattal járt együtt.
Fontos azonban, hogy egy ilyen megfigyeléses kutatás összefüggést mutat ki: önmagában nem bizonyítja, hogy a sült krumpli közvetlenül okozza a cukorbetegséget.
A kutatók azt is megvizsgálták, mi történhet akkor, ha a burgonya helyett más szénhidrátforrás kerül a tányérra.
Az eredmények szerint a burgonya teljes kiőrlésű gabonára cserélése alacsonyabb cukorbetegség-kockázattal függött össze. A számítások alapján a kockázat akár 19 százalékkal is alacsonyabb lehetett.
Ugyanez azonban nem volt elmondható minden köretről. A fehér rizs például ebből a szempontból nem bizonyult kedvezőbb alternatívának.
A kutatás egyik fontos tanulsága tehát nem feltétlenül az, hogy mindenáron száműznünk kellene a burgonyát az étrendünkből. Sokkal inkább az, hogy az elkészítési mód és a helyette választott élelmiszer is számít.
A gyorséttermekben kapható hasábburgonya és az otthon elkészített változat között ráadásul jelentős különbségek lehetnek.
Az amerikai gyorséttermi sült krumpli bizonyos változatai nem csupán burgonyából, olajból és sóból állnak. Grant Imahara, a MythBusters egykori műsorvezetője évekkel ezelőtt egy népszerű amerikai gyorsétteremlánc hasábburgonyájának készítését vizsgálta meg, és összesen 14 összetevőt azonosított.
A burgonya mellett többek között különféle olajok, dextróz, citromsav, aromák és a gyártás során alkalmazott egyéb adalékanyagok is szerepeltek az összetevők között.
Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy az adalékanyagok magyaráznák a hosszú távú vizsgálatban talált összefüggést. A kutatás legfontosabb megállapítása a burgonya elkészítési módjára és a rendszeres sültburgonya-fogyasztásra vonatkozott.
A kutatás eredményeiből nem következik, hogy egy-egy adag sült krumpli önmagában egészségkárosodást okozna. Az adatok inkább arra hívják fel a figyelmet, hogy a rendszeres fogyasztás hosszú távon már számíthat, különösen akkor, ha gyakran kerül sült burgonya az étrendbe.
A teljes kiőrlésű gabonákra való csere kedvezőbb eredménye pedig azt mutatja, hogy nem feltétlenül a teljes lemondás az egyetlen lehetőség. Már az is számíthat, milyen gyakran választunk a sült krumpli helyett más, kedvezőbb tápanyag-összetételű köretet.
