A tejbegríz generációk komfortétele. Meleg, édes, egyszerű. Csakhogy a nemzetközi közönség szemében korántsem ennyire egyértelmű a rajongás. A Taste Atlas legutóbbi összeállítása Közép-Európa legrosszabbra értékelt desszertjeit gyűjtötte össze felhasználói pontszámok alapján.

A gasztroportálon több mint tízezer ételt és több ezer éttermet értékelnek, a rangsorok ezekből az adatokból készülnek. A szerkesztők szerint a gyanús szavazatokat kiszűrik, és szakértői véleményeket is figyelembe vesznek. A listán pedig feltűnt a tejbegríz is.

Pedig nem kizárólag magyar fogásról van szó. A tejből, búzadarából és cukorból készült édesség Németországban, Ausztriában, Csehországban, Horvátországban és Szlovákiában is ismert, írja a Drive. Sok helyen inkább reggeliként fogyasztják, és friss gyümölcsökkel tálalják. Nálunk jellemzően ebéd vagy vacsora része, és a kakaópor szinte kötelező.

Valószínűleg az állaga miatt. A sűrű, krémes, néha csomós textúra nem mindenkinek komfortos. Ráadásul a tejbegríz nem látványos desszert, nem fotogén, nem különleges alapanyagokból készül. Egyszerű. És talán pont ezért szeretjük.

Az ilyen ételekhez nem gasztronómiai élmény, hanem emlékek kötnek. Egy íz, amihez történetek tapadnak: gyerekkori ebédek, nagymama konyhája, a kakaóba rajzolt minták. Ez az a fajta nosztalgia, amit nehéz pontszámokkal mérni.

Lehet, hogy a világ nem érti, miért rajongunk érte. De a tejbegríz esetében nem a nemzetközi elismerés számít. Hanem az, hogy egy kanállal vissza lehet menni pár évtizedet az időben.