Mi történik akkor, ha egy nő nem tudja biztosan, szeretne-e gyereket? Sheila Heti regényének harmincas évei közepén járó elbeszélője ezt a kérdést próbálja körbejárni, miközben saját vágyait, félelmeit és a rá nehezedő társadalmi elvárásokat is mérlegeli. A Változások könyve a regény és az esszé határán mozog, és az anyaság kérdését olyan döntésként vizsgálja, amelyhez egyszerre kapcsolódhat vágy, bizonytalanság, veszteség és szabadság. Heti nem próbál egyetlen helyes választ adni arra, milyen életet kellene választania egy nőnek. Inkább azt mutatja meg, milyen nehéz elválasztani a saját vágyainkat attól, amit a környezetünk és a társadalom vár el tőlünk.

Két testvér, két eltérő életút és egy tragédia áll Jhumpa Lahiri családregényének középpontjában. Subhash és Udayan Mitra Kalkutta közelében nőnek fel, ám az 1960-as évek politikai feszültségei fokozatosan más irányba terelik őket. Udayan bekapcsolódik a naxalita mozgalomba, Subhash pedig Amerikába költözik, ahol kutatóként kezd új életet. Amikor azonban a családot tragédia éri, vissza kell térnie Indiába, és olyan következményekkel szembesül, amelyek több generáció életét meghatározzák. A Mélyföld feszesen felépített, érzelmileg összetett családregény, amely hosszú időszakot és több földrajzi helyszínt fog át. Lahiri tűéles pontossággal mutatja meg, hogyan maradnak jelen egyetlen döntés vagy veszteség következményei évekkel később is a családtagok életében. A személyes történetek szorosan kapcsolódnak a történelmi háttérhez, miközben a regény végig a szereplők belső konfliktusaira és kapcsolataik változására koncentrál.

Donna Tartt első regénye mára a dark academia egyik legismertebb alapműve lett. A történet egy elit New England-i főiskola klasszika-filológia szakos hallgatóinak zárt közösségébe vezet, ahol egy karizmatikus tanár hatása alatt a fiatalok fokozatosan eltávolodnak a hétköznapi erkölcsi szabályoktól. A Titkos történet már az elején világossá teszi, hogy gyilkosság történt, ezért a valódi kérdés az, hogyan jutott el idáig egy művelt, kiváltságos fiatalokból álló társaság. Tartt a szépség, a megszállottság, az intellektuális felsőbbrendűség és a csoporthoz tartozás veszélyes oldalát vizsgálja. A feszültséget az adja, ahogy a gondosan felépített baráti kör lassan elkezd szétesni.

Marianne és Connell kapcsolata az írországi Sligo középiskolai folyosóin kezdődik, majd a dublini Trinity College évei alatt újra és újra átalakul. Sally Rooney regényében a két fiatal folyamatosan közeledik egymáshoz, majd eltávolodik, miközben társadalmi helyzetük, új kapcsolataik és saját bizonytalanságaik is alakítják azt, hogyan viszonyulnak egymáshoz. A Normális emberek látszólag egyszerű szerelmi történet, valójában legalább annyira szól kommunikációs kudarcokról, önértékelésről, társadalmi különbségekről és arról, milyen nehéz pontosan megérteni, mire van szüksége a másiknak. Rooney visszafogottan, mégis érzékletesen ír a két fiatal kapcsolatáról, és a legerősebb érzelmi pillanatokat sem magyarázza túl. A regényből 2020-ban sorozat is készült, Daisy Edgar-Jones és Paul Mescal főszereplésével. 

A négy March nővér története több mint másfél évszázada újabb és újabb olvasógenerációkat talál meg. Louisa May Alcott részben saját családjának tapasztalataiból merített, amikor néhány hónap alatt megírta regényét, amelyben Meg, Jo, Beth és Amy felnőtté válását követjük. A szerelmek és családi konfliktusok mellett a Kisasszonyok egyik legerősebb témája a női önállóság. Alcott maga is kiállt a nők választójoga és függetlensége mellett, regényében pedig szereplői eltérő elképzeléseket képviselnek arról, mit jelent számukra egy teljes élet. Jo March írói ambíciói és szabadságvágya miatt a történet ma is meglepően frissnek hat.

Virginia Woolf egyik legjátékosabb regényében közel három évszázad fér el egyetlen életben. Orlando története I. Erzsébet uralkodása alatt kezdődik, és egészen az 1920-as évek Londonjáig tart. A főhős harmincéves korában nőként ébred fel, majd ebben a testben folytatja tovább szokatlanul hosszú életét. Az Orlando képzeletbeli életrajzként játszik el a nemi szerepek, az identitás, a szerelem és az idő kérdéseivel. Woolf azt is megmutatja, mennyire más lehet ugyanannak az embernek a társadalmi helyzete attól függően, hogy férfiként vagy nőként él. A regényt Vita Sackville-Westhez fűződő kapcsolata is inspirálta, és könnyedebb, romantikusabb hangvételű Woolf több más művénél.

Kevés regény ábrázolja olyan érzékletesen a lánykori barátság bonyolultságát, mint Elena Ferrante nápolyi regényfolyamának első kötete. A történet akkor kezdődik, amikor a középkorú Elena értesül róla, hogy gyerekkori barátnője, Lila nyomtalanul eltűnt. Elena válaszul megpróbálja leírni mindazt, amire közös életükből emlékszik. Innen térünk vissza az 1950-es évek Nápolyába, ahol a két rendkívül intelligens lány szegény, erőszakos közegben nő fel. Barátságukat szeretet, versengés, irigység és csodálat szövi át, miközben fokozatosan eltérő lehetőségek nyílnak meg előttük. Lila kénytelen félbehagyni tanulmányait és fiatalon férjhez menni, Elena viszont folytathatja az iskolát. A Briliáns barátnőm túlmutat egy barátság történeténél. Arról is szól, hogyan formálja az életünket a család, a társadalmi helyzet és az a közeg, amelybe beleszületünk.

Dobray Sarolta két kötete a válogatás legmegrázóbb darabjai közé tartozik. Az Üvegfal főszereplője Léna, aki beleszeret a kívülről szinte tökéletesnek tűnő Péterbe. A kapcsolatuk eleinte biztonságosnak és szeretetteljesnek látszik, ám az évek során Léna egyre több jelből kezdi felismerni, hogy férje valójában folyamatosan manipulálja, lelkileg bántalmazza és elbizonytalanítja őt. A gaslighting és az érzelmi kontroll miatt egy idő után már abban sem biztos, jól látja-e a saját helyzetét. Az Üvegfal valós tapasztalatok és történetek alapján született. A regény alapjául szolgáló sorozatot 2020 áprilisa és az év vége között kilenc hónapon át közölte a Nők Lapja, a könyv pedig ennek jelentősen kibővített változata lett. A regény egyik érdekesebb megoldása, hogy ugyanazokat az eseményeket felváltva mutatja meg Léna és Péter szemszögéből, így az olvasó mindkét fél gondolkodásába és értelmezésébe betekintést kap. A Léna című folytatás már arra koncentrál, hogyan jut el a főszereplő a szakítás gondolatától a tényleges válásig. A helyzetet a közös gyerekük is bonyolítja, hiszen a bíróságnak arról is döntenie kell, melyik szülőnél helyezik el. A két kötet együtt így azt is megmutatja, hogyan épülhet fel egy kívülről rendezettnek látszó bántalmazó házasság, és milyen hosszú, nehéz folyamat lehet kilépni belőle.