Emily Párizsban, jelenetkép

Az Emily Párizsban legnagyobb bakijai egy Párizsban élő külföldi szerint

A héten érkezett meg az Emily Párizsban negyedik évadának második fele, a szokásos választékkal: girhes férfiak, pazar szekrények és fényűző lakások. De vajon tényleg olyan Franciaországban külföldinek lenni, mint a sorozatban?


Négy évvel ezelőtt bukkant fel Emily Cooper a képernyőnkön, tele bénázásokkal, amerikanizmusokkal és egy hatalmas ruhatárral. Anna Richards Párizsban élő angolként vezet be minket annak rejtelmeibe, hogy milyen valójában külföldiként a francia fővárosban élni.

Emily kezdeti párizsi költözése meglepetésként érte, amikor megkapta terhes főnöke helyét. Furcsa módon Emily munkahelyi élete a Savoirnál − tele irodai drámával − az a hely, ahol Richards szerint a legpontosabban ábrázolják a francia életet. Nem a csipkelődő megjegyzések miatt, és nem is az üzlet és a szórakozás keveredése miatt, hanem a munkaidő miatt.

Richards egy coworking irodában dolgozik, de elmondása szerint a hosszú ebédszünetek (általában étteremben) még ott is rendszeresnek számítanak.

Azt is megosztja, hogy egy külföldi barátja, aki „normális” munkát végez, minden nap 8:30-ra érkezik a munkahelyére, hogy a nap első óráját egyedül töltse, akárcsak a túlbuzgó Emily. Emilyhez hasonlóan ő is érkezett már úgy az irodába, hogy a villanyt lekapcsolva és az ajtókat még zárva találta.

A negyedik évad elején Emily a legjobb barátnőjének, Mindynek mondja, aki éppen zuhanyozik (bár Emily tudta nélkül valójában a szerelmével, Gabriellel beszél, aki épp a zuhanyzó használatára ugrott be):

Mindenhol dögös pasikat láttam.
Emily P\u00e1rizsban

Fotó: Netflix

Richards megosztja, hogy ugyanezt gondolta, amikor Cornwallból Lyonba költözött.

A francia férfiak tényleg szexik.

És gyakran nyitottak is, a szó minden értelmében, hiszen Emily szerelmi életét is szerelmi háromszögek, megcsalás és a kapcsolatok általános képlékenysége szövi át. Richards is sok embert ismer Franciaországban, aki megcsalt vagy akit megcsaltak, vagy poliamor.

Az Emily Párizsban fenntartja azt a nem túl hízelgő sztereotípiát is, hogy az angol anyanyelvűek nem tudnak, vagy nem akarnak megtanulni franciául.

Ez csak félig igaz. Az ellenkező állítások ellenére Richards úgy látja, hogy egy átlagos francia többet és jobban beszél angolul, mintha megfordítanánk a forgatókönyvet, valószínűleg azért, mert a populáris kultúrán keresztül rájuk erőltették. Ettől függetlenül ismer olyanokat is, akik, mint Emily, éveket töltöttek Franciaországban, és még mindig küzdenek azzal, hogy kávét rendeljenek.

Richards szerint, ha van terület, ahol Emily franciaországi tapasztalatai teljesen irreálisak, az az életmódja. Párizsban a marketingszakmában dolgozók átlagfizetése 40 000 euró (16 millió forint) − ez nem kevés, de biztosan nem elég ahhoz, hogy egy Emily-féle lakást megengedjenek maguknak. Egy egy hálószobás bútorozott lakás Párizs 5. kerületében, ahol Emily él, átlagosan 1 756 euróba (majdnem 700 ezer forintba) kerül havonta, ami több mint a havi fizetésének a fele. És ez még nem tartalmazza a rendkívül nagyvonalú ruhabüdzsét, feltéve, hogy nem francia jótékonysági boltokból szerzi be a ruháit.

Emily a fizetéséből valószínűleg inkább a körgyűrűn kívül lakna, vagy egy négyfős lakóközösségben.

Emilynek nagyon kevés barátot sikerült szereznie (akikkel nem kerül romantikus viszonyba), és az egyetlen igazi barátja a szintén külföldi Mindy Chen. Tényleg együtt bandáznak a külföldiek? Richards szerint igen, legalábbis eleinte. Ő is azt mondja, hogy amikor először költözött, a külföldiek voltak a biztonságot jelentő társai. Ráadásul kevésbé voltak merevek a baráti csoportjaikban, ezért több idejük volt a szocializálódni. Emilyvel ellentétben azonban az ő baráti köreiben franciák és külföldiek keverednek.

Vannak még reális pillanatok Richard elmondása szerint, különösen Emily küzdelmei a munkavállalási vízum megszerzéséért a harmadik évadban − kár, hogy mi nem tudjuk felgyorsítani a papírmunkát egy Brigitte Macron retweeteléssel.

Forrás: The Independent

Nyitókép: Netflix