Kicsit sem lassul a hajsza a túlélésért - Drive to Survive 6.
2019 óta robbant bankot az amerikai médiaszolgáltató a száguldó cirkuszt nyomon követő reality dokumentumsorozatával, ami egyrészt faggatózásra, másrészt leskelődésre szakosodott. Leginkább a valóságshow-k során feltérképezett emberi természetre épül, nevezetesen arra, hogy alig néhány napig vagyunk képesek magunkra erőltetett szerep szerint viselkedni, majd egyszer csak természetessé válik számunkra a mindenhol jelen levő kamerák és mikrofonok látványa, a valódi természetünk pedig lerúgja magáról a mázat és sallangot, hogy előlopakodjon valódi énünk.
Ebből adódóan elcsíphetünk mondatfoszlányokat a szponzorok aggodalmáról, a versenyzők egymásnak való beszólogatásáról, a vezetőség kritizálásáról – néha olyannyira, hogy a McLaren sajtósa ijedten mutat felflefelé a levegőbe, Norrisnak jelezve a belógatott Netflix-mikrofon jelenlétét. Persze, ekkor már késő, a szavak visszavonhatatlanul elhangoztak és naná, hogy fel is használták a párbeszédet.
Az évad tíz epizódon keresztül pörgette végig az elmúlt szezon eseményeit, annak főbb pontjait érintve. Bepillanthattunk Lawrence Stroll Antibesben rendezett óriási partyjába, ahol a rongyrázás és fényűzés közepette, nagy csinnadrattával bemutatták az új pilótapárosukat. A feltehetőleg arroganciából szakvizsgázott, kő gazdag üzletember még 2021-ben vásárolta fel a csődvédelem alá került Force Indiát, amit újrabrendelt, bevásárolva magát az Aston Martinba is. Az egyik autóba átültette a saját fiát a Williams-ből, a másikba pedig belasszózta a sokat próbált öreg motoros Fernando Alonsót, aki 42 évével a mezőny doyenjének számít.
Személyes kedvencem smirgli modora sokat finomodott az évek során. Nyilván, ő is tudja, hogy nincs már ebben ennél sokkal több, a feltörekvő ifjú tehetségek ostromolják a kapukat, ezért aztán letette a puttonyából a feszültséget és szó szerint levezet, felszabadultan, nyomás nélkül, örömből. A James Bond-tartozék Aston Martin parádés szezonkezdést produkált második erőként előre penderedve a játszmában, amit a többiek a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően, szép lassan beértek, de a show-t így is gyakran ő csinálta a szurkálódós nyilatkozatok, megszellőztetett, vicces csapatrádiós beszélgetések során.
A tapasztalt öreg róka a saját bőrén tanulta meg, hogy a gazda kezébe nem harapunk, ezért aztán ő, aki alighanem hiszti szakon végzett az egyetemen, még akkor sem nyafogott, mikor a tulajdonos kicsi fia, „szeme fénye”-csapattárs hátulról belerongyolt. Kedvenc spanyolom, rajongásom örök tárgya, vénségére egészen megtanult diplomáciául.
A Haas csapatfőnöke, Günther Steiner óriási forma médiaarcnak tűnik, akitől még egy marseille-i kikötőben edződött, sokat próbált matróz is tudna cifra káromkodás-formulákat tanulni. Évek óta ő a sorozat rocksztárja, de végtelen népszerűsége sem tudta feledtetni a sikertelenségét, ezért aztán az anyacég a szezon végével útilaput kötött a talpára. Boxutcai pletykák szerint azonban nem kell végképp könnyesre búcsúzzuk magunkat, hiszen jövőre is fel fog tűnni szakkomentátorként.
Mivel az események szaporán peregnek azóta is, hogy a sorozatot készre vágták, felcímkézték, dobozba rakták, így különösen mókás volt végignézni a Mercedesről szóló fejezetet, ahogy a rezzenéstelen arcú, nyilvánvalóan minden reggel botoxszal zuhanyzó Toto Wolff és a kissé duzzogó, még mindig sikerre, de leginkább egy csúcsbeállító 8. világbajnoki címre törekvő Hamilton érzelmesen ölelkezik, miközben Toto azt bizonygatja neki, hogy mennyire csúful állna neki a vörös overál, Hamilton pedig azt, hogy legvadabb álmaiban sem tudná elképzelni magát máshol versenyezve.
Azóta, persze, kiszivárgott, hogy tud ő ennél vadabbakat is álmodni, úgyhogy jövőre Toto Wolff meglesheti, hogy miként fog festeni bikavadító vörösben a Ferrari drukker tifosik legújabb reménységeként, ahol aztán majd Frederic Vasseur-t ölelgetheti fogadkozva.
Megpendítették, hogy az Alpine „pszichológusi szakrendelésen” sem könnyű az élet, hiszen két francia versenyzőjük, Pierre Gasly és Esteban Ocon 6 éves kora óta ismeri és nagyjából ugyanennyi ideje gyűlöli egymást, de legalább tiszta szívből.
A csapat minden várakozást jócskán alulmúló módon teljesített, még a dupla kiesésekből is duplázva, na, de hát, nagypapám mindig is azt mondogatta, hogy aminek mellei vagy kerekei vannak, azzal előbb vagy utóbb gondok lesznek. Hát, gondok lettek, ezért merőben szokatlan módon a széria, sőt a versenyhétvége közepén jelentették be a csapatvezető távozását elvileg közös megegyezéssel – na, persze. Az új seprő, Bruno Famin már az első futamán jött, látott és ha nem is győzött, de dobogóra reptette Gaslyt, és persze, szükséges is a csillámpor és a csillagszóró, hiszen két hollywoodi színész, Ryan Reynolds és Rob McElhenny is beszállva egy befektetési céghez, 24%-nyi tulajdonrészt szerzett a francia istállónál, egyszóval eredményeket illene villantani.
A Red Bull fiókcsapata, az Alphatauri is az idény közepén, 10 futam után cserélt azonnali hatállyal pilótát. A fajsúlyos véleményvezér Horner személyes kedvencét, a tartalékpadra ültetett, Red Bull-Ranault-McLaren keringőben elszédült ausztrál versenyző Ricciardóra és széles mosolyára esett a választás, aki a belé helyezett bizalomért, hálából, az első edzésen eltörte a kezét.
A helyére két futam erejéig a tejfelesszájú tartalékpilóta rookie, Liam Lawson került, aki már az első időmérőjén megverte a mezőny összes Red Bull autóját és a futamokon is parádésan muzsikált, szépen csengő szponzorok nélkül azonban mégsem véglegesítették, hiszen ez a Forma 1, ahol a pénz beszél, mindenki más azonban súlyos hallgatásba merül.
A szezon elején mindenki vérmes reményekkel, kivont szablyával, „ide nekem az oroszlánt is” hozzáállással érkezik, majd az idő és a futamok előrehaladtával egyre magasabb lángra tekerve folyik a beszólogatás, szurkálódás és tinilányos intrika, hiszen felismerték a közönség és a közösségi média erejét is, amerikai filmekből kiollózott módszerekkel. Tehát, tudják jól, hogy kutya és/vagy gyerek kell a közönség sóhajtozásához, ezért az olajos kezű szerelőket lassanként felváltják a paddockban kutyájukat sétáltató pilóták és gyerekükkel a nyakukban közlekedő csapatfőnökök, hogy minél inkább magukra tudják irányítani az ott lebzselő netflixesek mindent pásztázó kameráit.
Érdekes módon, egyetlen csapatnak, a 20 futamból 19-et megnyerő, szinte végig megalázó dominanciát mutató Red Bullnak nem szenteltek a készítők egy külön epizódot. Persze, a csapatfőnök Horner tudja, hogy mitől döglik a légy, ezért beengedte otthonába a stábot, folyt a kisállat simogatós revü gyerekekkel, lovakkal, bensőséges meghittséggel, harmóniával, pajkosan, pirospozsgás mikulással.
Az azóta egyre nagyobb méreteket öltő, Horner körüli botrány ismeretében különösen komikus, ahogy a fehér szakállú télapó megkérdezi a gyerekeket, hogy Apa jó volt-e. Azóta a fél világ tudja a választ: nem volt. Egy közvetlenül Horner környezetében dolgozó női alkalmazott feljelentést tett illetlen viselkedés miatt, amiért feltehetőleg a fűszeres lány Geri Halliwell-férj Hornernek otthon is némi ajtócsapkodással kellett számolnia. Az 50 éves mintaférj természetesen kategorikusan tagadja a vádakat, de valamiért mégis potom 300 millió forintnyi összeggel szerette volna eltéríteni a hölgyet a feltehetőleg szexuális zaklatás vádjától. A szarkasztikus humorú, minden helyzetben kőkemény érzelemmentességgel, hidegvérét megőrző Horner most talán a vizsgálatok végén éppen a hideg vérével fog fizetni a kapuzárási pánikért. Ez az egyike a közeljövő nagy kérdéseinek.
Hogy ki döntött jól és rosszul a 19-re is lapot húzva, az kisvártatva kiderül, mikor vasárnap délután Bahreinben feldübörögnek a szívemmel együtt a drága pénzen vett lóerők. Addig pedig maradnak a dédelgetett álmok, hiszen több csapat szeretné hatost dobva megmutatni, hogy ki nevet a végén ebben a revans című, igen drága társasjátékban.
Az íróról
„László Nicole vagyok, egy méltán ismeretlen, II. kerületi családanya. Három gyerek, egy macska és egy férj anyukája, aki rajong az utazásért, a jóféle étkekért, a pedigrés buborékokért, a száguldó cirkuszért, az életért, a pikírt humorért, a pengeéles elmékért, a szép ruhákért és végül, de elsősorban a családjáért. Néha virtuális pennát ragadok, hogy megosszam a jártomban-keltemben tapasztaltakat és időnként életvezetési tanácsokat is osztogatok tök kéretlenül.”
A szerző további írásai itt olvashatók.
Nyitókép: drivetosurvivenetflix/Instagram
