Egy lány betakarózva alszik az ágyában

Hasznos tulajdonság a hideg hónapokra: a REM-fázis ​előnyére bukkantak

Egy új kutatás bebizonyította, hogy a REM-fázis során az agy felmelegszik. Ennek a szerv védelméhez lehet köze a hidegebb hónapokban, és szinte minden élőlény alvása során megfigyelhető. Hogyan alakulhatott ki ez a tulajdonság és miként segítheti az élőlények túlélését?


Korábban már megfigyelték, hogy az alacsonyabb testhőmérsékletű, melegvérű élőlények általában hosszabb ideig vannak REM-szakaszban, míg a magasabb testhőmérsékletűek —például a madarak — jelentősen kevesebb időt töltenek ilyen állapotban.

Jerome Siegel neurológus és vezető alváskutató szerint azért alakulhatott ki a REM-fázis, hogy az agy abban a szakaszban aktívabbá váljon, ezzel pedig megemelje a test belső hőmérsékletét, ami a nem-REM-időszakában lecsökkent. Ezzel aktív és egészséges maradhat, illetve veszély esetén éberen tarthatja az elmét.

„A REM-alvást úgy lehet elképzelni, mint egy termosztatikusan szabályozott agymelegítő mechanizmust, amelyet a hőmérséklet csökkenése vált ki, és a csökkent anyagcseréhez és a nem-REM-alvás alatti energiafogyasztás csökkenéséhez kapcsolódik.

Azután, hogy megtörtént az agyhőmérsékletnek az ébrenlétihez közeli szintre emelése, a REM-alvás véget ér”

— olvashatjuk Siegel szavait a ScienceAlert cikkében.

Egy l\u00e1ny sz\u00fcrke p\u00f3l\u00f3ban alszik

Fotó: Unsplash/Annie Spratt

Valójában ez lehet az oka annak, hogy egyes állatoknál évszakonként ingadozik az alvás időtartama. A legszélsőségesebb példa erre a téli álom, de a vadászó-gyűjtögető társadalmakban élő emberek is körülbelül egy órával tovább alszanak a hidegebb hónapokban.

Tehát a REM segíthet megvédeni az élőlények agyát a hidegtől, miközben létfontosságú pihenőidőt biztosít számukra. Ez egy hiteles elképzelésnek hangzik, ellenben fontos megjegyezni, hogy a REM-szakasszal kapcsolatos eddig hipotézisek mind zsákutcába futottak.

Egyes tudósok például azt feltételezték, hogy a nem-REM-alvás segít kiüríteni a méreganyagokat az agyból, míg a REM-ben töltött idő segíti a memória és a tanulás fejlesztését. Ennek ellenére szinte minden emlősnél a nem-REM-alvást közetlenül a REM követi, amely az ébrenléthez hasonló, nagyon magas agyi aktivitású állapot. Tehát minden méreganyag visszatermelődne.

Az alvás az energiatakarékosság érdekében létfontosságú, de az állatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy fenyegetésre még fel tudjanak ébredni. Amennyiben a kutatóknak igazuk van az új elmélettel kapcsolatban, akkor végre választ kaphatunk a régóta fennálló rejtélyre, vagyis, hogy miért alakult ki ez az alvási rendszer.

Nyitókép: Unsplash/Lux Graves