A fényterápia segíthet a demenciában szenvedőknek

A fényterápiát gyakran használják a szezonális affektív zavarban (SAD) szenvedők tüneteik javítására, de a kutatók a demencia nem invazív kezelésére is vizsgálják. A Brain and Behavior című folyóiratban április 5-én megjelent új tanulmányban a kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a fényterápia csökkentheti a demencia bizonyos tüneteit, olvasható a Healthline cikkében.

A kutatók 12 korábbi randomizált, kontrollált vizsgálatot (RCT) tekintettek át, melyek eredményeit egy metaanalízisnek nevezett statisztikai módszerrel kombinálták.

„Metaanalízisünk azt jelzi, hogy a fényterápia javította a kognitív funkciókat a demenciában szenvedő betegeknél, de nem volt jelentős hatása [a demencia viselkedési és pszichológiai tüneteire] és az alvásra”

– írták a szerzők.

A demencia viselkedési és pszichológiai tünetei szerint az agitáció, az agresszió, az apátia, a pszichózis, az ismétlődő kérdezősködés, a kóborlás és más nem megfelelő viselkedésformák közé tartoznak. A szerzők szerint ez arra utal, hogy a fototerápia az egyik legígéretesebb nem farmakológiai beavatkozás lehet a demencia alapvető tüneteinek javítására.

A fénydoboz vagy fényterápia használatának előnyei

A metaanalízisben szereplő 12 tanulmány összesen 766 beteget vizsgált, közülük 426-an fényterápiában részesültek. A többiek kontrollként szolgáltak az összehasonlításhoz.

A kutatók megállapították, hogy a fényterápia a kognitív funkciók (gondolkodási képesség) javulásával járt együtt, melyet a Mini Mentál Teszt (MMSE) segítségével mértek. A depresszió, az agitáció vagy más, demenciával kapcsolatos viselkedési tünetek tekintetében azonban nem tapasztaltak szignifikáns különbséget a fényterápiában részesülők és a nem részesülők között.

A tanulmány szerint volt némi jele annak, hogy a fényterápián átesett emberek kevésbé súlyos agitációval rendelkeztek, mint a kontrollcsoportok, de a csoportok közötti különbség statisztikailag nem volt szignifikáns. A kutatók nem találtak különbséget a csoportok között a teljes alvási idő, az alvás hatékonysága – az ágyban alvással töltött idő százalékos aránya – vagy az alvászavar tünetei tekintetében sem.

Azok a résztvevők, akik fényterápián estek át, nem számoltak be mellékhatásokról, vagy enyhékről, például szemirritációról és a homlok enyhe kipirosodásáról. Nem minden tanulmány számolt be azonban mellékhatásokról.

A metaanalízis egyik korlátja, hogy kevés tanulmányt és kis számú résztvevőt tartalmazott. Ennek oka az, hogy a kutatók csak az elemzés idején megjelent, legjobb minőségű tanulmányokra összpontosítottak. Ezenkívül a fényterápiás beavatkozások a 12 tanulmányban eltérőek voltak, ami magyarázatot adhat az egyes tanulmányok eredményeinek némi változatosságára. Például a tanulmányok közül nyolcban fényterápiát alkalmaztak, míg kettőben LED-fényt, kettőben pedig kék vagy kék-zöld fényt.

A fényterápiás ülések hossza 6 és 120 perc között mozgott, és a napi kétszerestől a heti ötszöri alkalomig terjedt. Ezenkívül a vizsgálatok mintegy felében a pácienseket a nap meghatározott időszakaiban – reggel, délután vagy a hajnali-szürkületi időszakban – tették ki a fénynek. A többi nem határozta meg a fény időzítését, vagy 24 órás világítási sorrendet használt.

Mariana Figueiro, a New York-i Mount Sinai Icahn School of Medicine igazgatója, a Lighting Research Center (LRC) igazgatója és a Rensselaer Polytechnic Institute építészmérnöki professzora szerint az ilyen típusú vizsgálatok elvégzésének változatossága az egyik oka annak, hogy nem láttunk erősebb eredményeket a demencia fényterápiájával kapcsolatban.

„Számomra valószínűleg ez az egyik legnagyobb probléma a fényterápiás kutatásokkal kapcsolatban. De úgy gondolom, hogy a hatás valós. Láttam olyan tanulmányokat, ahol ezt gondosan elvégezték, és látható a hatás. Ráadásul van mögötte tudomány, van mögötte mechanizmus”

– fogalmazott.

A fényterápia az alvással és a hangulattal kapcsolatos előnyei 

Bár a nemrégiben végzett metaanalízis szerint a fényterápia a demenciában szenvedő emberek kognitív képességeit javítja, Figueiro szerint erősebb bizonyítékok vannak arra, hogy más területeken is javít.

„Ha a vizsgálatokat úgy végezzük, hogy a fényt valóban a személyhez juttatjuk, és ő is kapja, akkor javulást látunk az alvásban, és csökken a depresszió.”

A Journal of Alzheimer's Disease Reports című folyóiratban 2020-ban megjelent tanulmányban Figueiro és munkatársai azt találták, hogy a fényterápia javította az éjszakai alvást, és csökkentette a depressziót és a nyugtalanságot demenciában szenvedő betegeknél.

Az új metaanalízisbe Figueiro és munkatársai egy korábbi tanulmányát is bevonták, amely hasonló javulást talált az alvás és a hangulat terén. Ami a mechanizmust illeti, Figueiro szerint a fényterápia alvással kapcsolatos hatásai a cirkadián ritmus átállításának köszönhető – a belső biológiai óra igazodása a külső időjelzésekhez, például a fény-sötét ciklushoz.

Ezek a hatások más területekre is átterjedhetnek, beleértve a kognitív képességeket is.

„Ha javul az alvás, akkor valószínűleg javul a megismerés is, mert az nagyon is összefügg az alvással”

– tette hozzá Figueiro.

Bár további kutatásokat kell végezni annak meghatározására, hogy a fényterápiás beavatkozás melyik típusa hozza a legeredményesebb eredményeket, Figueiro szerint van néhány általános iránymutatás arra vonatkozóan, hogyan lehet a fényt hatékonyan adagolni. Általánosságban elmondta, hogy a szemet érő fénynek fényesebbnek kell lennie, mint ami az otthonunkban található. Ezenkívül a fényt úgy kell eljuttatni, hogy a személy a fényt kapja, függetlenül attól, hogy merre néz.

A szezonális affektív zavarban szenvedő emberek néha fénydobozt használnak, ami megköveteli tőlük, hogy a fény előtt üljenek, és egy bizonyos irányba nézzenek. A demenciában szenvedő emberek azonban nem biztos, hogy képesek elég sokáig mozdulatlanul ülni ahhoz, hogy a fény folyamatosan elérje a szemüket.

„Az Alzheimer-kóros betegek esetében inkább passzív beavatkozásra van szükség, ahol az egész teret megvilágítjuk, ahol az idejüket töltik”

– mondta Figueiro.

Ez lehet olyan egyszerű, mintha az emberek kint ülnének a napfényben, vagy több természetes fényt hoznának a szobába. Ha ez nem lehetséges, a lámpákat közel lehet elhelyezni ahhoz a helyhez, ahol az illető általában az idejét tölti.

„Így garantáljuk, hogy a fény eléri a szem hátsó részét, ami valóban a legfontosabb dolog a cirkadián rendszer számára”

– tette hozzá Figueiro.

Nyitókép: Shutterstock