Irodai széken ülő, elégedett nő, rajzolt órára felhelyezve lábait. Szabadidő koncepció

Mennyi szabadidőre van szükségünk ahhoz, hogy boldogok legyünk?

A kutatások szerint a több szabadidő nem mindig jobb.

Képzeljük el, hogy felébredtünk a várva várt nyaralásunk első napján. Kényelmesen reggelizünk, sétálunk egyet a tengerparton, és a kávénkat kortyolgatva elolvassuk a reggeli újságot. A dolgok remekül indulnak, boldognak és nyugodtnak érezzük magunkat, pontosan úgy, ahogy azt az utazás lefoglalásakor megjósoltuk. Mire azonban eljön a késő délután, már egyenesen unatkozni kezdünk.

Ha valaha is tapasztaltunk már ilyet, nem vagyunk egyedül. Kiderült, hogy a korlátlan szabadidő nem mindig olyan csodás, mint amire számítottunk. A nyugdíjasok például arról fantáziálnak, hogy milyen boldogok lesznek, ha egyszer maguk mögött hagyják a munkájukat, cserébe korlátlan koktélozást és regényeket olvashatnak a tengerparton.

A valóság azonban az, hogy sok nyugdíjba vonuló ember először valóban élvezi a szabadidőt, de néhány héttel később rájönnek, hogy valójában hiányzik nekik az a munka, amelyet hátrahagytak, és amely a termelékenység, a cél és az életük értelmét adta.

A szabadidővel töltött napról napra történő teljes eltöltés gyorsan megunható. Másrészt a munkával és egyéb produktív kötelezettségekkel való foglalatosság napkeltétől napnyugtáig a stressz miatt sem lehet jótékony hatással a boldogságunkra. A túl produktív és a túlságosan unatkozó élet közötti feszültség felveti a kérdést: mi az optimális mennyiségű szabadidő a boldogságunk szempontjából?

A kutatók erre a kérdésre keresték a választ több tízezer résztvevő felmérésével, adatokat gyűjtve arról, hogyan töltik az idejüket, és mennyire boldogok. Tanulmányuk eredményei három fő tanulságot tártak fel:

1. A napi két óránál kevesebb szabadidő túl sok stresszt okoz ahhoz, hogy boldogok legyünk

Az adatok áttekintése után a kutatócsoport megállapította, hogy napi két óránál kevesebb szabadidővel nem lehet elég boldognak lenni. Azok a résztvevők, akiknek napi két óránál kevesebb szabadidejük volt, fokozott stresszről számoltak be, vagyis, egyszerűen túlságosan lefoglalta őket a munka, a megbízások, a gyermekgondozás vagy más ügyek ahhoz, hogy maximalizálják a boldogságukat.

Az a tény, hogy a túl elfoglalt lét aláássa a boldogságot, nyilvánvaló, ami arra a következtetésre vezethet, hogy a több szabadidő egyszerűen jobb. A kutatócsoport azonban nem ezt találta.

2. A napi öt óránál több szabadidő a produktivitás hiányát okozza, ami csökkenti a boldogságot

Meglepő módon a sok szabadidő nem egyenesen arányost a boldogsággal. Az emberek bizonyos örömérzetet merítenek abból, ha produktívak és feladatokat/célokat teljesítenek, és ez az örömérzet elvész, ha egész nap a tengerparton pihennek vagy otthon Netflixet néznek. Bár bizonyára megvan a helye és ideje annak, hogy egy egész napot pihenéssel töltsük, a szabadidő folyamatos bősége aláássa a boldogságot az unalom miatt.

3. Számít, hogyan töltjük a szabadidőnket

A kutatás utolsó tanulsága az volt, hogy két szempont döntő fontosságú, amikor arról van szó, hogyan töltjük a szabadidőnket. Először is, ha a szabadidőt produktívabb módon használjuk fel, például csapatsportot űzünk vagy önkénteskedünk, akkor a napi öt vagy több óra is fenntartja, sőt fokozza a boldogságot. Másodszor, a másokkal együtt töltött szabadidő hasonlóan pozitív hatással bír, míg az egyedül töltött öt vagy több óra szabadidő a boldogságot visszafoghatja.

Azok a nyugdíjasok, akik önkénteskednek vagy klubokhoz csatlakoznak, boldogabbak, és a stimuláció (túrázás, búvárkodás, kirándulások stb.) és a pihenés megfelelő egyensúlyát biztosító nyaralások tesznek minket a legboldogabbá.

Meglepő módon azonban a több nem mindig jobb, ha a pihenésről van szó: napi két óra vagy annál kevesebb túl kevés, napi öt óra vagy annál több túl sok, és két és öt óra között éppen megfelelő.