A következő világjárvány oka a klímaváltozás lehet

Az éghajlatváltozás és a vírusok terjedése közötti kapcsolatot a Georgetown Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport írta le, ami Nature folyóiratban jelent meg – számol be a tanulmányról a Phys.org

Ez az első olyan kutatás, ami átfogó értékelést mutat arról, hogy az éghajlatváltozás hogyan fogja átstrukturálni a globális emlősök viromját. A tanulmány középpontjában a földrajzi területváltozások állnak – azok az utazások, amelyeket a fajok tesznek majd meg, amikor élőhelyeiket követve új területekre jutnak el.

Ha ez bekövetkezik, és először találkoznak majd más emlősökkel, a tanulmány szerint több ezer vírus cserélhet majd gazdát.

A kutatók szerint ezek a területi eltolódások nagyobb lehetőséget jelentenek majd az olyan vírusok számára, mint az ebola vagy a koronavírusok, hogy új területeken bukkanjanak fel, ami miatt nehezebb is lesz őket nyomon követni – és mivel a vírusok új állatfajokba is kerülnek majd, könnyebben átugorhatnak egy „ugródeszkás" fajon keresztül az emberbe.

Aggodalomra adhat okot, hogy az állatok élőhelyei aránytalanul nagy arányban mozognak majd az emberi településekkel azonos helyszínekre, ami a továbbterjedési kockázat új gócpontjait hozhatja majd létre. A folyamat nagy része egyébként már a mai, 1,2 fokkal melegebb világban is zajlik – az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett erőfeszítések pedig közel sem nem biztos, hogy megakadályozza majd a folyamatot.

A tanulmány másik fontos megállapítás, hogy az emelkedő hőmérséklet miatt a denevérek is mozgolódni kezdenek majd, amelyek az új vírusmegosztás nagy részét teszik ki majd ki a kutatók szimulációja szerint – a legnagyobb hatással Délkelet-Ázsiára lesz a jelenség.

Mivel a vírusok soha nem látott sebességgel kezdenek el ugrálni a gazdafajok között, a szerzők szerint a természetvédelemre és az emberi egészségre gyakorolt hatások „elképesztőek" lehetnek. Összességében a tanulmány azt sugallja, hogy az éghajlatváltozás lesz a betegségek megjelenésének legnagyobb kockázati tényezője – megelőzve az olyan nagyobb figyelmet érdemlő problémákat, mint az erdőirtás, a vadon élő állatok kereskedelme és az ipari mezőgazdaság.

A szerzők szerint a megoldás az, ha a vadon élő állatok megbetegedéseinek megfigyelését a környezeti változások valós idejű vizsgálatával párosítjuk a jövőben.