Ebben az országban a legjobb a dolgozó nők helyzete 2024-ben
A GCI első helyét a második egymást követő évben Izland szerezte meg, ezt követi Svédország, Norvégia, Finnország és Franciaország, nem sokkal lemaradva.
Az index a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 29 országát, egy főként gazdag nemzetekből álló csoportot rangsorolja annak alapján, hol vannak a legjobb és hol a legrosszabb esélyei a nőknek az egyenlő bánásmódra a karrierjük során.
Az egyes országok helyezésének meghatározásához minden országot 10 mutató alapján rangsorolnak, amelyek olyan dolgokat tartalmaznak, mint a szülői szabadság, a bérkülönbségek, a fizetések, a munkaerő-piaci részvétel, a politikai képviselet és a rugalmas munkalehetőségek.
Míg a skandináv országok továbbra is a skála élén állnak, a legnagyobb karrierproblémákkal a koreai, japán és török nőknek kell szembenézniük, és a 12. egymást követő évben az utolsó helyen állnak.
A rangsorban hátrébb került az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is. Mindkét országban jelentősen nagyobbak a bérkülönbségek, és az Egyesült Államokban még mindig nincs fizetett szülői szabadság. Mindezek ellenére az USA büszkélkedhet a legmagasabb, 42,6%-os női vezetők arányával.
Az adatok számos fontos kérdésre világítanak rá, többek között arra, hogy a nők szinte minden országban nagyobb arányban képviseltetik magukat az egyetemi végzettségűek között, és ennek ellenére kisebb arányban vannak jelen a munkaerőben. Görögországban és Olaszországban a nők kevesebb mint kétharmada dolgozik.
A jelentés másik tanulsága, hogy a nőknek még mindig sok munkahelyen szembe kell nézniük az úgynevezett anyasági büntetéssel (motherhood penalty). A szociológusok által alkotott kifejezés arra a jelenségre mutat rá, hogy a munkahelyen a dolgozó anyák hátrányba kerülnek a fizetés, az érzékelt kompetencia és a juttatások terén a gyermektelen nőkhöz képest. Ennek eredményeképpen a nem gyerekes nők és az anyák közötti bérkülönbség nagyobb, mint a férfiak és nők közötti.
A jelentésből kiderül, hogy míg a 25 és 54 év közötti férfiak 95%-a dolgozik, addig a nőknek csak 52%-a.
Míg egyes országok, például az északi országok nagyvonalúak a fizetett szülési szabadság hosszát illetően, addig mások kevésbé. Amerika az egyetlen olyan ország, ahol a kormány nem biztosít fizetett szülési szabadságot. Az adatok azonban arra is rávilágítanak, hogy a fizetett apasági szabadság fontos szerepet játszik a nők szerepvállalásának erősítésében.
Egyértelmű, hogy bár hosszú utat tettünk meg, a legtöbb országnak még mindig sokat kell fejlődnie.
Nyitókép: Profimedia
