A kamaszok agya nyugtalanítóan másképp néz ki a Covid óta

A kamaszkor több szempontból is nehéz időszak, – még világjárványok és a hozzá kapcsolódó lezárások nélkül is – az agyban rengeteg átrendeződés megy ilyenkor végbe. A Stanford Egyetem és a San Franciscó-i Kaliforniai Egyetem kutatói által nemrég készített tanulmány megállapította, hogy a koronavírus-világjárvány „felgyorsította” ennek az újraszerveződésnek egy részét, elvékonyította az agykérget, és megnövelte az agy hippokampusz és az amigdala részének méretét.

„Azt már eddig is tudtuk a globális kutatásokból, hogy a pandémia hátrányosan hatott a fiatalok mentális egészségére, de azt nem tudtuk, hogy ha egyáltalán valamit, fizikailag mit tett az agyukkal”

– mondta el Ian Gotlib pszichológus, a kaliforniai Stanford Neurodevelopment, Affect, and Psychopathology (SNAP) Laboratory igazgatója a ScienceAlertnek.

A kutatócsoport mágneses rezonanciavizsgálattal (MRI) agyi szkennelést hajtott végre 81 gyereken a pandémia előtt (2016. november és 2019 novembere között), és 82 gyereken a koronavírus idején (2020. október és 2022. március között), de a korlátozások enyhülése után (2020 tavaszán, Kaliforniában) készítettek.

Ezután a kutatók a két csoport gyerekekeit olyan tényezők alapján párosították össze, mint a nem, az életkor, a pubertáskori állapot, az etnikai hovatartozás, a korai életkori stressz és a társadalmi-gazdasági háttér, hogy több összehasonlítási pontjuk legyen.

A szkennelések alapján úgy tűnik, az agy öregedési folyamata látszólag felgyorsult a pánik utáni csoportban. Az egy évnél rövidebb zárlatos időszakok három évnyi agyi öregedéssel egyenértékű folyamatot eredményeztek a második válogatott fiataloknál.

A járvány utáni csoportban emellett rosszabb mentális egészséget is észleltek, bár az nem világos, hogy ez közvetlenül összefügg-e az agy öregedésével. A tanulmány azt nem tudta megállapítani, hogy ezek a változások tartósak lesznek-e, vagy további mentális egészségügyi problémák merülnek-e fel ezeknek a kulcsfontosságú agyi struktúráknak a felgyorsult változásai miatt.

„A kronológiai koruk végül utoléri majd az „agyi korukat” vajon? Ha az agyuk tartósan idősebb marad, mint a kronológiai koruk, nem világos, hogy milyen kimenetelű lesz a jövőben. Egy 70 vagy 80 éves személynél az agyban bekövetkező változások alapján számítanánk bizonyos kognitív és memóriaproblémákra, de mit jelent egy 16 évesnél, ha idő előtt öregszik az agya”

– fogalmazott Gotlib.

További kutatásokra lesz szükség ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására. A csapat folytatni tervezi ugyanannak az embercsoportnak a nyomon követését, ahogy öregszenek, megfigyelve az agy szerkezetében bekövetkező további változásokat és az esetlegesen kialakuló mentális egészségügyi komplikációkat.

Az összes fiatalt egy, a pubertáskori depresszióval foglalkozó tanulmányhoz vették fel. A koronavírus megjelenése és a vizsgálat lezárásakor szükséges szüneteltetése azonban más irányba terelte a kutatást.

Az eredmények azt mutathatják, hogy más agyi tanulmányokra korrekciójára is szükség lesz, amelyeknek figyelembe kell venniük ezt a neurológiai öregedési gyorsulást. A pandémiát átélt gyerekek nem feltétlenül lesznek ugyanabban a neurológiai állapotban, mint az előttük élő gyerekek, bár ezeknek a különbségeknek a kiszűrése nem lesz egyszerű.

„A világjárvány globális jelenség – nincs olyan ember, aki ne tapasztalta volna meg. Nincs igazi kontrollcsoport”

– tette hozzá Gotlib.

Nyitókép: Shutterstock