A napi komoly mennyiségű koffein bevitele ronthatja az agy átprogramozó képességét, derült ki egy érdekes tanulmány elemzéséből. Hogy ez pontosan mit is jelent nekünk a hétköznapokban? Cikkünkből kiderül.
A Rhode Island-i Providence-ben található Butler Kórház Neuromodulációs Kutatóintézetének kutatói egy 20 személlyel végzet vizsgálatban a tanulással és az emlékek elhelyezésével kapcsolatos agyi jeleket elemezték. Meglepő részleteket tártak fel, amelyek megkérdőjelezik azokat a feltételezéseket, amelyek szerint a koffein elősegíti a plaszticitást – írja a Science Alert.
„Ezek az előzetes adatok rávilágítanak arra, hogy a koffein hatásait prospektív, jól megalapozott vizsgálatokban közvetlenül kell tesztelni, mert elméletileg arra utalnak, hogy a krónikus koffeinfogyasztás korlátozhatja a tanulást vagy a plaszticitást”
− írják a kutatók a közzétett tanulmányukban.
A koffein képes blokkolni az adenozint − egy olyan vegyi anyagot az agyban, amely segít abban, hogy a megfelelő időben álmosnak érezzük magunkat –, ezáltal éberré tesz.
Az adenozin befolyásolja a hosszú távú potenciáció (LTP) nevű folyamatot is, amely leegyszerűsítve azt jelenti, hogyan erősítik meg az egymás közötti kapcsolatokat az agyban lévő idegsejtek − ez kulcsfontosságú az agy számára az új információk befogadásában és az idővel történő alkalmazkodásban.
Fotó: Getty Images
A kutatásban résztvevők közül 16 ember napi 1-5 koffeintartalmú italt fogyasztott, valamint négy ember, akik alig nyúltak koffeinhez. Őket egy agyi stimulációs folyamatnak vetettek alá, melynek célja az agy tanulási készségének utánzása. Közben a kutatók az elektromos impulzusok jeleit keresték az idegrendszerben. Azoknál, akik nem fogyasztottak koffeintartalmú italokat, ezek az LTP hatások lényegesen erősebbnek tűntek.
A kutatók szerint a koffein rendszeres stimulációja ellenhatást okozhat az agyban, ami megmagyarázhatja a plaszticitás alacsonyabb szintjét − bár ez egyelőre csak egy hipotézis.
A kutatás limitációi közé tartozott, hogy mindössze 20 ember vett részt benne, és a koffeines/nem koffeines felosztás erősen súlyozott volt, ráadásul önbevalláson alapuló koffeinadagokra is támaszkodott.
A kutatók a jövőben pontos és jól kontrollált jövőbeli vizsgálatokkal kívánnak tovább vizsgálódni, ahol a koffeinbevitel időzítését és dózisát szigorúan szabályozzák a tesztelés előtt. Ez a szerzők szerint „jobb becslést adna a központi idegrendszeri biológiai hozzáférhetőségről és a plaszticitási válaszokkal való korrelációról".
A koffein és az egészség kapcsolata már most is meglehetősen bonyolult: a korábbi kutatások pozitív és negatív hatásait egyaránt kimutatták, a demencia elleni potenciális védelemtől kezdve a cukorbetegség kockázatának esetleges növeléséig.
Nyitókép: Getty Images
