A washingtoni Smithsonian Természettudományi Múzeumban őrzött Hope-gyémánt a világ egyik legismertebb drágaköve. A 45,52 karátos ritkaság becsült értéke több százmillió dollár. Mélykék színe önmagában is különleges, hírnevét azonban legalább annyira köszönheti a hozzá kapcsolódó átok legendájának, mint rendkívüli szépségének. 1911-ben a The New York Times külön cikket szentelt azoknak a szerencsétlenségeknek, amelyek állítólag a gyémánt tulajdonosait sújtották. A legismertebb történetek szerint Ivan Konsztantyinovics orosz herceget röviddel azután meggyilkolták, hogy megszerezte a követ. Egy másik legenda szerint XIV. Lajos Madame de Montespannek ajándékozta, majd később kegyvesztetté tette szeretőjét. A király pénzügyminisztere, Nicolas Fouquet szintén kapcsolatba került a drágakővel, mielőtt elveszítette befolyását és élete hátralévő részét börtönben töltötte. Az évszázadok során öngyilkosságokról, csődökről, vízbefulladásokról és más tragédiákról szóló történetek is összefonódtak a Hope-gyémánttal. Bár ezek jelentős részét történészek nem tudták hitelt érdemlően igazolni, a legenda máig él.

Az úgynevezett Strawberry Leaf Tiarát, vagyis Eperlevél-tiarát Albert herceg rendelte meg 1861-ben lányának, Aliz battenbergi hercegnőnek esküvői ajándékként. A gyémántokkal kirakott, leveleket formázó diadém azonban már a kezdetektől tragédiákhoz kapcsolódott. Néhány héttel az esküvő előtt Albert herceg váratlanul meghalt, ezért a szertartást visszafogott körülmények között tartották meg. Később Aliz négy gyermeke közül ketten is fiatalon meghaltak, ő maga pedig mindössze 35 évesen vesztette életét diftériában – éppen apja halálának tizenhetedik évfordulóján. A tiara ezután fia, Ernő Lajos hesseni nagyherceg családjához került. Felesége, Viktória Melita viselte, ám egyetlen lányuk tífuszban meghalt, házasságuk pedig válással végződött. 1937-ben Cecília görög és dán hercegnő is ebben a tiarában jelent meg VI. György koronázásán. Néhány héttel később várandósan, férjével, két fiával és több családtagjával együtt életét vesztette egy belgiumi repülőgép-szerencsétlenségben. Ezek a tragédiák alapozták meg a tiara baljós hírnevét.

A legenda szerint a Black Orlov egykor Brahma, a hindu teremtőisten szobrát díszítette egy dél-indiai templomban. A történet úgy tartja, hogy egy szerzetes ellopta a fekete gyémántot, ezzel pedig átkot szabadított mindazokra, akik valaha birtokolják. A drágakő rossz híre a 20. század elején erősödött meg, amikor három tulajdonosa is tragikus körülmények között halt meg. A legismertebb történetek szerint Leonila Galitzine-Barjatyinszkaja és Nagyja Vigyin-Orlov orosz hercegnők is öngyilkosságot követtek el, miután hozzájuk került az ékszer. Az 1950-es években a gyémántot újracsiszolták, abban bízva, hogy ezzel megtörik az átkot. Azóta nem kapcsoltak hozzá újabb haláleseteket, a legenda azonban tovább él. Olyannyira, hogy a beszámolók szerint a Született feleségek című sorozatból ismert Felicity Huffman színésznő 2006-ban inkább lemondott arról, hogy az Oscar-gálán viselje.

A perzsa eredetű Koh-i-Noor név jelentése: „a fény hegye”. A világ egyik leghíresebb gyémántja nemcsak vitatott történelme, hanem az állítólagos átok miatt is ismert. A legenda szerint minden férfi uralkodót szerencsétlenség ért, aki birtokolta, míg a nők büntetlenül viselhették. A követ már a 14. századi indiai források is említik. Az évszázadok során uralkodók, perzsa sahok, afgán emírek és szikh maharadzsák kezén is megfordult, gyakran háborúk, puccsok vagy merényletek árán. 1849-ben, Pandzsáb brit annektálása után a mindössze 11 éves Duleep Singh maharadzsát arra kényszerítették, hogy átadja a gyémántot Viktória királynőnek. Azóta a brit koronaékszerek része. A drágakő tulajdonjoga ma is viták tárgya. India évtizedek óta követeli vissza, és a kérdés időről időre ismét napirendre kerül a brit királyi családdal kapcsolatban.

A Garrard ékszerház 1853-ban készítette ezt a tiarát Viktória királynő számára. Eredetileg több mint kétezer gyémánt és tizenkilenc opál díszítette. A 19. század végére azonban Európa-szerte elterjedt a babona, hogy az opál balszerencsét hoz. Dániai Alexandra brit királyné ezért 1902-ben úgy döntött, hogy a köveket burmai rubinokra cserélteti, így alakult ki a tiara ma ismert formája. Úgy tűnik, a régi hiedelmek mára háttérbe szorultak. Katalin walesi hercegné 2025 decemberében először viselte az Oriental Circletet egy állami banketten. A tiara opáljait több mint száz éve azért cserélték rubinokra, mert akkoriban balszerencsét tulajdonítottak nekik.