A híd, ahonnan senki sem fordulhatott vissza – a két Korea határának legsötétebb szimbóluma
augusztus 12., 2026  ●  Világ  ●   Csáka Eszter Csáka Eszterszerző fotója

A híd, ahonnan senki sem fordulhatott vissza – a két Korea határának legsötétebb szimbóluma

A Koreai-félszigetet több mint hetven éve választja ketté a demilitarizált övezet. A két ország között azóta sem született békeszerződés, a határ pedig ma is a világ egyik legszigorúbban őrzött térsége. Itt található a Visszatérés nélküli híd is, amelyhez a koreai fegyverszünet egyik legsúlyosabb incidense kötődik.

A második világháború után Korea északi része szovjet, déli része amerikai ellenőrzés alá került, majd két különálló állam jött létre. 1950 júniusában Észak-Korea megtámadta Dél-Koreát, a konfliktusba pedig később Kína is közvetlenül bekapcsolódott. A koreai háború 1953 júliusában fegyverszünettel ért véget, ekkor hozták létre a két országot elválasztó demilitarizált övezetet. Ennek egyik legismertebb része a Közös Biztonsági Terület, ahol az észak- és dél-koreai katonák közvetlen közelről figyelik egymást. A közelben található a Visszatérés nélküli híd is, amelyet a fegyverszünet után hadifoglyok cseréjénél használtak. Az érintetteknek választaniuk kellett, melyik oldalra kívánnak kerülni, és amikor átkeltek a hídon, döntésük véglegessé vált. Innen ered a hely máig baljósan hangzó neve. A híd később is a két Korea közötti feszültség egyik szimbóluma maradt. Közvetlen közelében történt 1976 augusztusában az úgynevezett baltás incidens is, amely során két amerikai katona életét vesztette, és amely néhány napra ismét veszélyesen közel sodorta a térséget egy fegyveres konfliktushoz.

Két katona halála egy fa miatt

1976 augusztusában ENSZ-katonák és koreai munkások érkeztek a Közös Biztonsági Területre, hogy visszavágjanak egy fát, amely eltakarta az egyik megfigyelőpont kilátását. A munkálatok közben észak-koreai katonák jelentek meg a helyszínen, majd vita alakult ki a fa megmetszése miatt. A helyzet rövid idő alatt erőszakba torkollott. Az észak-koreai katonák a helyszínen lévő fejszékkel és más szerszámokkal támadtak az ENSZ katonáira. Arthur Bonifas amerikai százados és Mark Barrett főhadnagy életét vesztette. Az eset később baltás incidensként vált ismertté.

Operation Paul Bunyan

Az Egyesült Államok néhány nappal később látványos erődemonstrációval válaszolt. Az Operation Paul Bunyan nevű művelet célja már nem a fa megmetszése, hanem annak teljes kivágása volt. A munkát jelentős katonai erő biztosította. Harci helikopterek álltak készenlétben, B–52-es bombázók jelentek meg a térségben, a USS Midway repülőgép-hordozó pedig szintén részt vett a támogatásban. Az észak-koreai katonák megjelentek, de nem avatkoztak közbe, a fát pedig kivágták. A koreai háború óta számos incidens történt a határ mentén, az 1976-os eset azonban ma is az egyik legismertebb. A „visszatérés nélküli híd” és a körülötte fekvő Közös Biztonsági Terület máig annak a konfliktusnak az emlékeit őrzi, amelynek harcai több mint hetven éve véget értek, politikai lezárása azonban azóta sem történt meg.

Nyitókép: Észak és Dél-Koreát összekötő híd/Chung Sung-Jun/Getty Images

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!