Új genetikai vizsgálatok szerint az Y-kromoszóma elvesztése az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb jelenség a férfiak körében: a 60 éves férfiak 40 százalékánál, a 90 évesek 57 százalékánál figyelhető meg. Ráadásul a dohányzás és a rákkeltő anyagoknak való kitettség tovább növelheti a kockázatot.

Az Y ugyanakkor nem minden sejtből tűnik el, így a szervezetben egyfajta „mozaik” alakul ki: vannak Y-t hordozó és Y nélküli sejtek is. Az Y-kromoszóma különösen sérülékeny sejtosztódáskor, ezért a gyorsan osztódó szövetekben még látványosabb azok hiánya – írja a Science Alert.

Az Y-kromoszóma csak 51 fehérjekódoló gént tartalmaz, és főleg a nemi jelleg és a spermiumtermelés szabályozásában vesz részt. Ezért sokáig úgy gondolták, hogy más sejtek működéséhez nem szükséges.

Ennek ellenére egyre több adat köti az Y-kromoszóma hiányát szív- és érrendszeri betegségekhez, vesebetegséghez, neurodegeneratív kórképekhez – például Alzheimer-kórhoz –, valamint különféle daganatokhoz. A 60 év feletti férfiak esetén a kromoszóma hiánya nagyobb eséllyel vezethet szívinfarktushoz, illetve a rákos betegségek rosszabb kimeneteléhez is.

Azzal kapcsolatban még mindig tudományos viták folynak, hogy a kromoszóma elvesztése okozza-e a betegségeket, vagy inkább annak következménye. Elképzelhető, hogy a szöveti regeneráció során a fokozott sejtosztódás vezet a kromoszóma elvesztéséhez. Korábbi állatkísérletek arra utalnak, hogy az Y hiánya önmagában is ronthatja például a szívműködést és a rákos sejtekben is gyorsabb növekedéshez vezethet.

Genetikai vizsgálatok szerint az Y-kromoszóma elvesztésének gyakorisága részben öröklött hajlamhoz köthető, főként a sejtciklust szabályozó gének révén.

Bár kevés gént hordoz, ezek közül több széles körben aktív a szervezetben, és fontos szerepet játszik a génszabályozásban, sőt daganatellenes folyamatokban is. Mivel ezeknek a géneknek az X-kromoszómán is van párjuk, az Y hiánya azt eredményezheti, hogy a sejtekben csak egyetlen működő példány marad, ami felboríthatja az egyensúlyt.

Az Y számos nem fehérjekódoló gént is tartalmaz, amelyek RNS-en keresztül más gének működését befolyásolják. Ez magyarázhatja, miért hathat az Y elvesztése távoli kromoszómák génjeire, például a vérképzésben vagy az immunműködésben.