A Veszprém közelében fekvő hajmáskéri tüzérlaktanya a magyar katonai építészet egyik leglátványosabb emléke. A Monarchia hadvezetése azután kezdte meg a kiépítését, hogy a környező területet az ország egyik legfontosabb tüzérségi gyakorlóhelyévé választotta. A komplexum építése 1901-ben kezdődött, a következő években pedig szinte önálló település jött létre Hajmáskéren. A több száz méter hosszú főépület ma is uralja a környék látképét. Tornyai és palotaszerű homlokzata miatt sokan kastélynak vélik, pedig tisztek és katonák elszállásolására, valamint a kiképzések kiszolgálására használták. A ritkán lakott környék megfelelő helyszínt kínált a nagyszabású hadgyakorlatokhoz. A hajmáskéri lőtér idővel Közép-Európa egyik legnagyobb katonai gyakorlóterévé és a Monarchia fontos tüzérségi központjává vált. A mintegy hatvan épületből álló laktanya akár kétezer ember befogadására is alkalmas volt. A területén tizenkét kivilágított utca, több száz szoba és száznál is több ágyú kapott helyet.

A második világháború után a Vörös Hadsereg vette birtokba az épületegyüttest. A környék zárt katonai területté alakult, amelyet a helyiek gyakran „Kis-Moszkvaként” emlegettek. A szovjet csapatok 1990-ben hagyták el Hajmáskért. Az épületek állapota addigra sokat romlott, és az évtizedek során több átalakítást is végeztek rajtuk. A kivonulás után a laktanya gyorsan elnéptelenedett, az őrizetlenül maradt területen pedig megkezdődött a fosztogatás. A tulajdonjog visszakerült a magyar államhoz, ám az épületek megfelelő védelméről és fenntartásáról hosszú ideig nem gondoskodtak. A kilencvenes években szinte minden mozdítható tárgyat elvittek a laktanyából.

Az elmúlt évtizedekben többször felmerült az épületegyüttes hasznosítása. Szóba került luxusszálloda, rehabilitációs központ és idősotthon kialakítása is, a szükséges befektetések azonban elmaradtak. Néhány épületet időközben felújítottak, a központi, kastélyszerű szárny sorsa továbbra is bizonytalan. A helyreállítás jelentős költségekkel járna, és a műemléki védelem előírásait is figyelembe kellene venni. A hosszú ideje üresen álló részeket lassan visszahódította a növényzet. A laktanya mára a fotósok és az elhagyatott épületek iránt érdeklődők ismert célpontjává vált.

A terület hivatalosan szervezett program keretében látogatható. A Túrajó Egyesület vezetett sétáin az egykori katonaváros több épületét is felkereshetjük, az életveszélyessé vált központi parancsnoki épületbe azonban tilos belépni. A laktanya történetéről, egykori működéséről és katonai szerepéről a Hajmáskéri Közérdekű Muzeális Kiállítóhelyen tudhatunk meg többet. A tárlat azt az időszakot idézi fel, amikor a ma nagyrészt üresen álló komplexum még katonák ezreinek mindennapjait határozta meg.

(Drive)