Az elsők között jelentkezett Oszaka, amely régóta támogatja egy úgynevezett tartalék főváros létrehozását. Rajta kívül Fukuoka, Szapporo és Nagoya városa, valamint Fukuoka, Aicsi, Hokkaidó és Hirosima prefektúrák kormányzói is bejelentették, hogy pályáznának a státuszra.

Fukuoka prefektúrában Seitaro Hattori kormányzó már közösen dolgozik Kitakjúsú és Fukuoka városával egy pályázaton.

Fukuoka polgármestere, Soichiro Takashima szerint a második főváros elsősorban tartalék központként vagy ideiglenes evakuációs helyszínként szolgálna. Úgy véli, városa több szempontból is kedvező helyzetben van.

„A második fővárosról szóló vita jelenleg egy olyan helyszín kiválasztására összpontosít, amely tartalék fővárosként vagy ideiglenes evakuációs központként működhet. Ebben a tekintetben Fukuoka földrajzi elhelyezkedése – Japán nyugati részén, a Japán-tenger partján – komoly előnyt jelent” – mondta még a törvény elfogadása előtt.

A törvény egyik legfontosabb mozgatórugója az a félelem, hogy a Csendes-óceán partvidékén húzódó Nankai-árok térségében bekövetkező hatalmas földrengés súlyosan megbéníthatja Tokió működését.

Mivel a japán fővárosban koncentrálódik az ország politikai, gazdasági és közigazgatási központja, egy ilyen katasztrófa az egész ország működését veszélyeztethetné.

Éppen ezért Hokkaidó prefektúra és Szapporo is komoly esélyesnek tartja magát. Naomicsi Szuzuki kormányzó szerint a térség nemcsak földrajzilag fekszik távol Tokiótól – így kisebb az esélye annak, hogy ugyanaz a természeti csapás érintené –, hanem már most is számos állami hivatal regionális központja működik ott.

„A Szapporo központú Hokkaidó-régióban több országos hivatal is jelen van. Földrajzi távolsága miatt jóval kisebb annak a kockázata, hogy egy Tokiót érintő földrengés vagy cunami ezt a térséget is megbénítsa” – mondta július 24-én.

A jogszabály célja nem kizárólag egy tartalék főváros létrehozása. A kormány azt is szeretné, hogy Japán gazdasági fejlődése kevésbé függjön Tokiótól, ezért egy második növekedési központ kialakítását is ösztönözné.

Erre építi kampányát Aicsi prefektúra is. Hideaki Omura kormányzó szerint térsége gazdaságilag az egyik legerősebb Japánban: a prefektúra bruttó hazai terméke meghaladja a 46 billió jent (mintegy 281 milliárd dollárt), ami még Oszakáét is felülmúlja. A feldolgozóipari kibocsátás értéke pedig több mint 58 billió jen, amivel az ország első helyén áll.

Omura és Nagoya polgármestere, Icsiró Hiroszava augusztus 6-án kezdi meg hivatalosan a közös pályázat előkészítését.

A Japán Innovációs Párt társelnöke, Fumitake Fudzsita szerint a törvény célja nem feltétlenül egyetlen második főváros kijelölése.

Mint fogalmazott, Oszaka mellett más városok is fontos szerepet kaphatnak egy decentralizáltabb gazdasági és közigazgatási rendszerben.

„Szapporo, Nagoya és Fukuoka is jelentős népességgel és erős gazdasággal rendelkezik” – mondta, hozzátéve, hogy örül a városok közötti versenynek.

Kedden Hirosima prefektúra is jelezte, hogy indulna a címért. Mika Jokota kormányzó szerint a térség gazdasági ereje, ipari háttere és fejlett városi infrastruktúrája alkalmassá teszi arra, hogy egy Tokiót érintő katasztrófa esetén átvegye a fővárosi feladatok egy részét.

Bár a törvény megszületett, egyelőre nem ismert, pontosan hogyan választják majd ki a második fővárost vagy fővárosokat, milyen menetrend szerint történik a kijelölésük, és milyen hatásköröket kapnak a gyakorlatban.

Tokió kormányzója, Juriko Koike ugyanakkor fenntartásokkal fogadta a kezdeményezést. Szerinte önmagában az, hogy csökkenteni akarják Tokió túlsúlyát, nem oldja meg az ország problémáit.

„Attól, hogy mantraszerűen ismételgetjük: csökkenteni kell Tokió túlzott koncentrációját, még semmi sem változik. A valódi feladat az, hogy a régiók ösztönözzék a startupokat, segítsék a nemzetközi terjeszkedést és fejlesszék a globális tehetségeket” – fogalmazott.