Látogass el bármelyik parkba, és biztos, hogy kutyák és gazdik egymáshoz illő párosával találkozol majd. De vajon a kutyák tényleg hasonlítanak a gazdáikra? És ha igen, miért van ez így?
Bár nem általánosíthatunk, van némi bizonyíték arra, hogy a fajtatiszta kutyák és gazdáik hajlamosak valamilyen szinten hasonlítani egymásra
− mondta Katrina Holland, a Dogs Trust, egy brit állatvédő szervezet emberi viselkedéssel foglalkozó csoportjának kutatója.
Több tanulmány is megállapította, hogy az emberek a véletlenszerűséget meghaladó mértékben képesek sikeresen megfeleltetni a fajtatiszta kutyák képeit a gazdáik képeivel. Az egyik vizsgálatban a résztvevők képesek voltak a kutyák és gazdáik párosítására, függetlenül attól, hogy azt mondták-e nekik, hogy a valódi kutya-tulajdonos párokat válasszák, vagy csak a hasonlóan kinéző párokat.
Ez az eredmény arra utal, hogy az emberek a fizikai megjelenés, és nem valamilyen más elem alapján hozzák meg ezeket az ítéleteket.
Fotó: Unsplash
A fizikai megjelenés bizonyos aspektusai fontosabbak, mint mások. Az arcvonások, különösen a szemek, sokkal inkább meghatározóak a hasonlóság érzékelésében, mint az olyan tulajdonságok, mint a méret, a frizura és a fizikai erőnlét − állapította meg egy másik, 2015-ös tanulmány. Amikor egy kutató valódi és hamis kutya-gazdi párosokat mutatott a résztvevőknek, miközben elfedte a kutyák és a gazdik arcvonásainak különböző részeit. A résztvevők ugyanolyan sikeresen megfeleltek, amikor csak a szemek régióját látták, mint amikor a teljes arcot vagy az arcot a szájjal eltakarva.
Amikor azonban a szem régióját maszkolták, a résztvevők sikerességi aránya 50-50%-ra esett vissza.
De miért van ez így? Olyan kutyákat választunk, amelyek hasonlítanak ránk, vagy a kutyáink idővel egyre jobban ránk kezdenek ütni?
Egy 2004-es tanulmány például azt találta, hogy az, hogy mióta van valakinek kutyája, nem függ össze a kutyák hasonlóságával; a résztvevők ugyanolyan sikeresen választották ki a kutya-gazdi párokat, függetlenül attól, hogy a párok mennyi ideje voltak együtt.
Ez arra utal, hogy az emberek eleve olyan kutyákat választanak, amelyek hasonlítanak rájuk.
Fotó: Unsplash
Az egyik hipotézis szerint az emberek hajlamosak olyan embereket, köztük társakat keresni, akik hasonlítanak rájuk
− mondta Holland, aki szerint ugyanez történik a háziállatok kiválasztásakor is.
Az is lehet, hogy a »puszta expozíciós hatás« miatt részesítjük előnyben a hozzánk némileg hasonlóan kinéző kutyákat, amelynek során az emberek az ismerős tárgyakat (azaz a tükörrel való expozíció révén gyakran látott saját arcukat) részesítik előnyben azokkal szemben, amelyeket még nem vagy ritkábban láttak
− tette hozzá a kutató.
A puszta expozíciós hatás egyik ismerős példája a zenével történik: Egy dal, amely nem nagyon tetszett, amikor először hallottuk, ellenállhatatlanná válik, miután egész nyáron a rádióban szólt. Az emberek állandóan látják a saját arcukat, így az ismételt expozíció arra készteti őket, hogy a sajátjukhoz hasonló arcokat részesítsék előnyben, többek között a kutyáknál is.
Fotó: Unsplash
Ez nem csak a megjelenésről szól. Egy nemrégiben végzett tanulmány eredményei azt mutatják, hogy a kutyák és gazdáik hasonlítanak egymásra a Big Five személyiségdimenzióban is: extraverzió, elfogadhatóság, nyitottság, lelkiismeretesség és neuroticizmus.
Ezek az eredmények azt az elképzelést is alátámasztják, hogy olyan háziállatokat választunk, amelyek hasonlítanak hozzánk − viselkedésben is.
Természetesen nem csak a kutya hozzánk való hasonlósága az egyetlen dolog, amire gondolni kell, amikor háziállatot választunk. Ha időt szánunk arra, hogy a kutyatartás minden aspektusát teljes mértékben átgondoljuk, és felkészülten állunk hozzá, az egész életen át tartó, sikeres kapcsolathoz vezet a kutyánkkal.
Forrás: Live Science
Nyitókép: Unsplash
