Míg egy 1960-ban, Szingapúrban született gyermek (akkoriban) csak 65 évig élhetett, egy ma, az országban született gyermek a becslések szerint több mint 86 évig élhet. Ráadásul a 2010-2020 közötti 10 éves időszakban megduplázódott a százévesek száma Szingapúrban.
A hosszú élettartam e hatalmas ugrásához nagyrészt a kormány szándékos politikája és beruházásai járultak hozzá, mely nem maradt elismerés nélkül: 2023 augusztusában az országot a világ hatodik „Kék Zónájává” nyilvánították.
Bár a közelmúltban a demográfusok megkérdőjelezték pontosságát, a kék zónákat Dan Buettner, a National Geographic újságírója fedezte fel és alkotta meg, aki azt állította, hogy olyan régiókat azonosít, ahol az emberek hosszabb és egészségesebb életet élnek, ami nagyrészt a kultúra, az életmód, az étrend és a közösség kombinációjának köszönhető.
Szingapúr, mely az első új régió volt, amelyet évtizedek óta felvettek a Kék Zónák közé, részben azért különbözik a többi Kék Zónától, mert az ott élők hosszú életét inkább az előremutató politikáknak köszönheti, mint a többi Kék Zóna közösség, például a görögországi Ikaria vagy a Costa Rica-i Nicoya régóta fennálló kulturális hagyományainak.
Az itt élő emberek azonban nem csak az élet mennyiségét, hanem az életminőséget is értékelik. A BBC néhányukat arról kérdezett, milyen politikák és gyakorlatok teszik egészségesebbé és boldogabbá az életüket, valamint arról, hogy mit ajánlanak azoknak, akik hosszabb életet keresve szeretnének itt élni.
Egészséges átmenet
A szingapúri lakosok tanúi voltak a kormány fokozatos szakpolitikai változásainak, amelyek hatással vannak az egészségükre és a jóllétükre.
„Mivel itt nőttem fel, első kézből láttam a közösségi egészségtudatosság átalakulását. A cigaretta és az alkohol súlyos adóztatása a szigorú nyilvános dohányzási tilalommal párosulva nemcsak az egyéni egészséget javítja, hanem a köztereket is javítja, barátságosabbá és tisztábbá teszi. Nincs többé passzív dohányzás”
– mondta a Szingapúrban élő Firdaus Syazwani.
Fotó: Shutterstock
Syazwani meglepődve értesült a kék zóna megjelölésről, már csak a helyi ételekben használt magas cukor-, só- és kókusztejmennyiség miatt is. Szerinte azonban még ez is változik (ha lassan is) a politika miatt.
„Tekintettel arra, hogy a helyi konyhánk előszeretettel használja a gazdagabb összetevőket, az Egészségfejlesztési Tanács kezdeményezésekkel ösztönzi a lakosok egészségesebb táplálkozását. Az olyan intézkedések, mint a kötelező tápértékjelölés és az italok cukortartalmának csökkentése, érezhető változást hoztak a lakosság egészségtudatosságában és választási lehetőségeiben. Bár még nem tudni pontosan, mennyire hatékony ez a kezdeményezés, én személy szerint hajlamos vagyok elzárkózni a cukros italoktól, ha látom ezeket a címkéket.”
A szingapúri egészségügyi rendszer globális elismerést kapott mind az ellátás minőségéért, mind a költségek kordában tartására való képességéért.
A 2023-as Legatum Prosperity Index a világ legjobbjának minősítette az országot a polgárok egészségi állapota és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésük tekintetében. Az ország egyetemes egészségügyi ellátást kínál, de a magánszolgáltatások és az önköltségek fedezésére szolgáló megtakarítási alapok keveréke is létezik.
Emellett figyelemre méltó, hogy a fenntarthatóságra, a hatékony földhasználatra és a zöld területek városi életbe való beépítésére is nagy figyelmet forsítanak Szingapúrban.
A városközpontban található szingapúri botanikus kert például az egyetlen trópusi kert, amelyet az Unesco a világörökség részeként ismert el.
A közparkok a közösség központjaként is szolgálnak, ami egy olyan tényező, amelyben a hosszú életet kutatók mindegyike egyetért, hogy a hosszú, egészséges élethez elengedhetetlen. „A fiatal felnőttektől az idősekig széles demográfiai réteget találunk, akik rendszeresen sportolnak, amit a kiterjedt közparkok, fitneszsarkok és tornatermi órák tesznek lehetővé, amelyek könnyen elérhetők az egész városban”
– fogalmazott Syazwani.
Bár az életminőség magas lehet Szingapúrban, az országot gyakran a világ egyik legdrágább lakóhelyeként tartják számon, a Mercer tanácsadó szerint Hongkong után a második helyen áll.
Bár a lakosság sokszínű, és az emberek a világ minden tájáról vándorolnak ide, a kormány kiemelten kezeli a társadalmi kohézió erős érzését, amelyet a törvények és a végrehajtás révén érvényesít. Az állam szigorú törvényekkel (és büntetésekkel) tiltja a szemetelést, a nyilvános dohányzást, a kábítószereket és a szabálytalan közlekedést is, de sok lakos úgy véli, hogy ezek a szabályok segítenek az országot biztonságosabbá és szebbé tenni.
Nyitókép: Unsplash
