Vírusként terjed az interneten Meghan Markle anyák napi levele
Meghan Markle az egyik legtöbbet emlegetett nő a világon, ezáltal pedig nem meglepő, hogy egyes múltbéli képei vagy bejegyzései vírusként terjednek időnként az interneten.
Nemrégiben Markel édesanyjáról, Doria Raglandről leírt szavai kerültek a címlapokra. Ebben nyilvánvalóan nagy szerepe volt a múlt hét vasárnap tartott amerikai anyák napjának.
Dreadlocks. Orrkarika. Jógaoktató. Szociális munkás. Szabad szellem. A chips és a citromtorta szerelmese. (..) A csípőjét a legédesebb ütemre fogja forgatni, amit valaha is láttál, úgy ringatja a fejét, és úgy csettint az ujjaival, mintha már az anyaméh óta táncolna. És te mosolyogni fogsz. Nem fogsz tudni mit tenni. Ránézel majd és örömöt fogsz érezni. Az én anyukámról beszélek.
– olvasható Markle 2014-es bejegyzése az édesanyjáról az azóta megszűnt The Tig nevű blogján.
Ez is érdekelhet: Meghan Markle kezdetben teljesen elutasította II. Erzsébet királynő tanácsait
A színésznő 9 évvel ezelőtti posztja így folytatódott:
Gyerekként nem igazán érted. Nem érted, hogy a szüleid valódi emberek. Csak a szüleid vannak. Ő csak az anyukám. Az ember, aki arra kényszerített, hogy egy Carnation instant reggeli italt kortyolgassak a kocsiban a Little Red School House-ba menet, mert annak ellenére, hogy nem akartam étkezéssel kezdeni a napomat, azt mondta, hogy valamit be kell vinnem a szervezetembe. És milyen idegesítőnek találtam ezt.
Markle ezután arról írt, hogy felnőttként másként értelmezi édesanyja cselekedeteit:
Mert megint csak nem értettem. De most, ó de most... felnőtt nő vagyok. És megértettem. Értem az egészet. A takarodót, amit azzal kezdtek, hogy >> addigra haza akarlak hozni, Virág, nem azért, mert aggódom, hogy mit fogsz csinálni, hanem mert aggódom, hogy mit csinál mindenki más odakint<<. A közös kocogások a szomszédságunkban, és a biciklitúrák a La Brea Tar Pitshez iskola után. (..)
A hercegné a megható emlékek mellett azonban a bensőséges pillanatokról sem feledkezett meg:
Délutánonként a nagymamámmal töltöttem az időt. Mindkét nagymamámmal. Anyukám megdörzsölte a lábukat, hogy segítsen a keringésüknek, és gyengéden fésülte a hajukat, amikor egyedül nem tudták megcsinálni azt. Búcsúcsókot adni nekik, és olyan gyengédséggel simogattuk az arcukat minden egyes látogatáskor, hogy a szemük csillogott a könnyektől. Akkor még nem értettem. De most már értem. Ő vigyázott rám.
Forrás: Marie Claire UK
Kép: Getty Images
