Egy új kísérlet javítja az idősek memóriáját

Egy új tanulmány szerint az enyhe, nem invazív elektromos stimuláció, amelyet egy elektródákkal ellátott sapkán keresztül alkalmaznak, elegendő lehet az öregedés hatásainak leküzdéséhez, és ahhoz, hogy memória áramköreinket jobb és erősebb formában tartsuk. Technikailag transzkraniális váltakozó áramú stimulációnak vagy tACS-nek nevezik, és úgy gondolják, hogy az agyhullámaink szinkronizálásával működik.

A Bostoni Egyetem kutatói által végzett kísérletek során mindössze napi 20 perc stimuláció elegendő volt ahhoz, hogy a memóriafunkciók 2 típusában észrevehető javulást érjenek el, amely legalább egy hónapig tartott, számol be róla a ScienceAlert.

További kutatásokkal ez olyan módszereket nyithat meg, amelyekkel idősebb korunkban is ébren tarthatjuk elménket, valamint kezelhetjük a memóriaproblémákat.

„Eredményeink azt mutatják, hogy az öregedő agy plaszticitása szelektíven és tartósan kihasználható ismétlődő és erősen fókuszált neuromodulációval”

– írják a kutatók a közzétett tanulmányukban.

A csapat a következőket tette: egy kísérletsorozatban 150, 65 és 88 év közötti személyt naponta 20 perc elektromos agyi stimulációban részesítettek 4 egymást követő napon keresztül. Ezzel egyidejűleg arra kérték őket, hogy hallgassanak meg és idézzenek fel 5, egyenként 20 szóból álló listát.

Korábbi kutatások alapján az agy két meghatározott területét célozták meg különböző frekvenciákkal. Az agy alsó parietális lebenyének 4 Hz-es frekvenciával történő ingerlése bizonyítottan javította a listák végén lévő szavak felidézését – ez a munkamemória működés közben, vagyis hogy képesek vagyunk rövid távon emlékezni valamire (például a peronszámra, ahonnan a vonatunk indul).

Az agy dorsolaterális prefrontális kéreg 60 Hz-es frekvencián történő stimulálása a résztvevőknek segített emlékezni a listák elején lévő szavakra, ami a hosszú távú memória javulását jelzi. A hosszú távú memóriára példa lehet, ha egy heti nyaralás után képes vagy emlékezni arra, hogy hol parkoltál a repülőtéren.

Azok, akik a legrosszabb kognitív teljesítményt mutatták a stimulációs kezelés előtt, azoknál volt nagyobb és hosszabb javulás a memória felidézésében.

„Ez ígéretes munka, és megmutatja, hogy az agy milyen elképesztően rugalmas és alkalmazkodó”

– mondta Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem idegkutatója a The Guardiannek.

Megjegyezte, hogy a résztvevőknek adott konkrét szólistás feladat azonban nem biztos, hogy annyira reprezentatív a mindennapi tevékenységekre.

Amit szintén nem tudunk még, és amire a tanulmány nem tért ki, az az, hogy az agyi rendellenesség miatt csökkent memóriaképességűeknek lehet-e segíteni az ilyen jellegű stimulációval és agytréninggel.

Ezt a kutatók a következőkben megvizsgálhatják, valamint azt is elemezhetik, hogy a kezelés hogyan működhet a demencia kockázatának kitett személyek esetében – ez a szindróma jelenleg világszerte mintegy 55 millió embert érint, és az agy a normális biológiai öregedésnél nagyobb mértékben romlik.

Bár még korai szakaszban vagyunk, ez egy ígéretes kezdet: a technológia nem invazív, gyorsan alkalmazható, és legalább egy hónapig tart, valamint a rövid és hosszú távú memóriafelidézés típusaira is hat.

„Reméljük, hogy ezt a munkát érdemben ki tudjuk terjeszteni, és további információkkal tudunk hozzájárulni az agy működéséről”

– fogalmazott Shrey Grover, a Bostoni Egyetem kognitív idegtudósa.

Nyitókép: Shutterstock