A legtöbb sejtünk genetikai kóddal rendelkezik, amelyet ha megfejtünk, a szervezetünk megmondja, hogyan állítsuk elő a túléléshez szükséges fehérjéket. Azonban az idő múlásával és a megpróbáltatások során apró módosítások jönnek létre, amelyek „genetikai kapcsolóként" működnek, és befolyásolják, hogy sejtjeink hogyan értelmezik az utasításokat anélkül, hogy magát a kódot megváltoztatnák.
Ezeknek az úgynevezett epigenetikai változásoknak a felhalmozódását gyakran használják sejtjeink és szöveteink biológiai korának becslésére. Litvániai kutatók azonban most kimutatták, hogy a módosítások a nap folyamán ingadozhatnak, ami arra utal, hogy az egyetlen szövetmintán alapuló tesztek nem olyan pontosak, mint amilyenek lehetnének. A kutatás eredménye az Aging Cell című folyóiratban jelent meg.
A kutatócsoport egy 52 éves férfitól 72 órán keresztül háromóránként vett több vérmintát vizsgált meg, és 17 különböző epigenetikai órát vizsgált meg az egyes minták fehérvérsejt-gyűjteményében.
Meglepő eredményt találtak. A 17 epigenetikai óra közül tizenhárom jelentős különbséget mutatott a nap folyamán: a kora reggeli órákban „fiatalabbnak", dél körül pedig „idősebbnek" tűntek, a relatív különbségek körülbelül 5,5 évnyi változásnak feleltek meg. Ez a napi ciklus hasonló ahhoz, amit más tudósok egy 2020-as tanulmányban találtak.
Fotó: Shutterstock
Az epigenetikai órákat vizsgáló öregedési tanulmányok többsége a teljes vért használja az érdeklődésre számot tartó szövetként. A mi laboratóriumunkban és más csoportok kísérletei azonban kimutatták, hogy a fehérvérsejtek altípusainak száma és aránya 24 órás periodicitással oszcillál
− írja Karolis Koncevičius statisztikus a publikált tanulmányban.
Ez azt jelenti, hogy egyetlen epigenetikai vizsgálat egy napszakban nem biztos, hogy teljes képet ad.
Azzal, hogy csak egyetlen egyén mintáira támaszkodtak, a csapat a változások egyetlen csoportjára összpontosíthatott, annak árán, hogy nem tudott egy nagyobb populációra általánosítani. A kis csoporttól öt órán keresztül vett különböző vérminták további elemzése azonban szintén életkori ingadozásokat talált.
E sejtes életkor-változások egy része azért lehet, mert a vérünk a nap különböző időszakaiban más-más típusú fehérvérsejteket tartalmaz. Egyes mérések azonban még akkor is kimutatták ezt a koringadozást, amikor a kutatók csak egyféle fehérvérsejtre összpontosítottak.
Az eredmények azt sugallják, hogy ahhoz, hogy a legpontosabb képet kapjuk arról, hogy a sejtek milyen idősek, a jövőben a tudósoknak több mintát kell venniük a nap különböző időpontjaiban. Az epigenetikai életkor tartományának teljesebb mérése pontosabb előrejelzéseket tehet lehetővé az életkorral összefüggő betegségek kockázatáról a populációkban is.
Forrás: ScienceAlert
Nyitókép: Shutterstock
