Szuper El Niño jöhet – ilyen tél várhat ránk Magyarországon
Bár még javában tart a nyár, az előrejelzési modellek már mutatnak jeleket arra, milyen lehet a 2026/2027-es tél. Két jelentős óceáni-éghajlati folyamat, az El Niño és a pozitív Indiai-óceáni dipólus is befolyásolhatja a következő hónapokat. Ha a jelenlegi számítások beigazolódnak, Magyarországon az átlagosnál enyhébb és csapadékosabb tél jöhet – ez azonban nem feltétlenül jelent több havat.
Már hónapokkal a tél kezdete előtt nagy figyelem irányul a Csendes-óceánra. Az ott zajló változások ugyanis nemcsak a közvetlen környezetük időjárására lehetnek hatással, hanem a légkör globális folyamatait is módosíthatják.
A jelenlegi modellek alapján El Niño alakulhat ki, miközben az Indiai-óceánon a pozitív Indiai-óceáni dipólus is szerepet kaphat. A két folyamat hatásai közvetetten Európában, így Magyarországon is megjelenhetnek.
A több hónapra előre készülő szezonális előrejelzéseket ugyanakkor érdemes kellő óvatossággal kezelni: ezek még nem azt mondják meg, hogy például karácsonykor havazni fog-e, hanem a hosszabb időszakra várható átlagos tendenciákat jelzik.
A jelenlegi számítások alapján Európában gyakoribbá válhatnak a nyugati áramlások. Magyarország szempontjából ez az átlagosnál enyhébb, ugyanakkor csapadékosabb téli időjárásnak kedvezhet.
A több csapadék azonban nem egyenlő a több hóval.
Ha a hőmérséklet az átlagosnál magasabb lesz, az alacsonyabban fekvő területeken a csapadék nagyobb része eső formájában érkezhet. Emiatt síkvidéken kisebb lehet a tartós hótakaró kialakulásának esélye, míg a hegyvidéki területeken kedvezőbbek lehetnek a feltételek a havazáshoz.
Észak-Európában szintén nagyobb eséllyel maradhat meg hosszabb ideig a hó.
Ez persze nem jelenti azt, hogy Magyarországon egyáltalán nem lehetnek hideg, havas periódusok. Egy összességében enyhébb tél során is előfordulhatnak rövidebb, komolyabb lehűlések.
Az El Niño a Csendes-óceán trópusi térségében kialakuló természetes éghajlati jelenség. Lényege, hogy az óceán egyenlítői térségének felszíni vize a megszokottnál melegebbé válik.
Normál körülmények között a passzátszelek nyugat felé mozgatják a melegebb felszíni vizet, amely Ausztrália és Ázsia közelében halmozódik fel. Dél-Amerika partjainál eközben hidegebb, mélyebbről érkező víz jut a felszínre.
El Niño idején a passzátszelek meggyengülhetnek, a meleg víz pedig kelet felé terjedhet. Ezzel párhuzamosan csökkenhet a hideg mélyvíz felszínre áramlása, így a Csendes-óceán hatalmas területein az átlagosnál magasabb tengervíz-hőmérséklet alakulhat ki.
A változás pedig nem marad az óceán felett: képes átrendezni a légköri cirkulációt is.
Az El Niño egyik érdekessége, hogy ugyanaz a jelenség teljesen eltérő következményekkel járhat a világ különböző pontjain.
Ausztrália és Ázsia egyes területein szárazabb időjárás és aszály jelentkezhet, míg Amerika bizonyos térségeiben a szokásosnál nagyobb mennyiségű csapadék és akár áradások is kialakulhatnak.
A jelenség a trópusi viharok aktivitását is befolyásolhatja, és a globális átlaghőmérsékletre is hatással lehet, mivel az óceánban tárolt hő egy része a légkörbe kerül.
Európában az El Niño hatása kevésbé közvetlen, ezért önmagában az El Niño megjelenéséből nem lehet pontosan megjósolni a magyarországi tél időjárását. A kontinens időjárását számos más légköri és óceáni folyamat is alakítja.
A „szuper El Niño” kifejezés látványosan hangzik, hivatalos tudományos kategóriának azonban nem tekinthető.
A megnevezést általában azokra a különösen erős El Niño-eseményekre használják, amelyek során a trópusi Csendes-óceán felszíni vizének felmelegedése a szokásos El Niño-időszakokhoz képest is rendkívüli.
Egy erőteljes esemény hatásai ráadásul egy olyan időszakban jelentkezhetnek, amikor a globális átlaghőmérséklet eleve magas. A természetes El Niño és a hosszú távú globális felmelegedés hatása így egymásra rakódhat, ami egyes térségekben tovább növelheti a szélsőséges hőmérsékletek kialakulásának esélyét.
Az előző, 2023–2024-es El Niño-időszakot is kiemelkedően magas globális hőmérsékletek kísérték, ezért a mostani folyamatok alakulását is fokozott figyelem övezi.
A jelenlegi modellek alapján Magyarországon egyelőre az enyhébb és csapadékosabb tél felé mutatnak a jelek. Ha ez a forgatókönyv valósul meg, síkvidéken a csapadék jelentős része esőként érkezhet, míg a tartósabb hóra a magasabban fekvő területeken lehet nagyobb esély.
A tél azonban még messze van, ezért a mostani számítások nem tekinthetők pontos időjárás-előrejelzésnek. Ahogy közeledünk decemberhez, egyre több adat áll majd rendelkezésre arról, valóban kialakul-e erős El Niño, és milyen hatással lehet Európa, illetve Magyarország téli időjárására.
