Jobban értesz a tudományhoz, mint hiszed
A hétköznapi emberek bevonásával készített tanulmányok — közösségi tudományok — nagy népszerűségnek örvendenek a különböző kutatások során, mivel ezek által hatékonyabb az adatgyűjtés. Egy vizsgálat azt figyelte meg, hogy tényleg tudományosan értékelhető eredmények születnek-e ezzel a módszerrel.
Mivel a tudományos adatgyűjtések legfontosabb mércéje a pontosság, így joggal merült fel a kérdés a szakértőkben, hogy vajon amatőr tudósok bevonásával nem romlik-e a felmérések hitelessége. Egy tanulmány során — amelyben az ilyen módszerekkel nyert általános adatokat mérték — a múzeumok herbárium gyűjteményeit vették alapul, melyek digitalizált információ bázisai lehetővé teszik az érdeklődő emberek közelkerülését a témához.
A tanulmány szerzője Matt von Konrat, botanikus volt. A tesztben egy múzeumi kiállításon lévő érintőképernyős interaktív tábla adatait használta fel. Kezdetben a látogatók egy bemutatót tekinthettek meg a májmohák leveleinek adatairól — írja a ScienceAlert.
Ezt követően a résztvevőknek egy véletlenszerűen kiválasztott képet mutattak egy példányról a múzeum gyűjteményén belül, amit személyesen kellett felkeresniük és lemérniük. A feladatuk szerint minden lebenyre két egymást metsző vonalat kellett húzniuk, amelyek a szélességet és a hosszúságot jelképezik.
Ezeknek merőlegesen kellett metszeniük egymást, valamint minden vonalhoz kellett rögzíteni egy pixelmértéket. A képeket úgy méretezték, hogy 1 pixel 1,05 mikrométernek feleljen meg, mivel a májmohák kifejezetten kis termetűek. Mindemellett az alanyok életkorát is fegyelembe vették a szakértők, így három csoportot különböztettek meg, vagyis gyermekeket, tizenéveseket és felnőtteket.
Az eredmények meglepték a tudósokat, mivel a hétköznapi emberek mérései hatvan százalékban megegyeztek a szakértőkével. Ebből a végkifejletből megállapítható, hogy a közösség együttműködésével végzett tudományos adatgyűjtések valóban hitelesek, vagyis sokkal többet tud tenni az átlagember a tudományért, mint korábban gondolni lehetett.
„A kisgyermekektől kezdve a családokon és a fiatalokon át a felnőttekig minden korosztály képes volt kiváló minőségű rendszertani adatsorokat létrehozni, megfigyeléseket végezni és méréseket készíteni, és ezzel egyidejűleg a tudományhoz való hiteles hozzájáruláson keresztül a közösségi tudósokat is megerősíteni"
— mondja von Konrat.
Nyitókép: Unsplash/Siora Photography
