Ezért nem lehet mosolyogni az útlevélképen
Kevesen dicsekedhetünk azzal, hogy jó útlevélképünk van. A világítás nem ideális, és az sem segít, hogy nem a legjobb, boldog arcunkat mutathatjuk meg. De miért nem lehet mosolyogni?
Az útlevélkép készítésekor biztos, hogy szólnak egyszer amiatt, hogy ne mosolyogjunk annyira. Nem kérdés, milyen lesz így a végeredmény. Hogy miért nem mosolyoghatunk az útlevélfotókon úgy, ahogyan más képeken szoktunk, annak oka a technológiához és a nemzetközi biztonsághoz kapcsolódik.
Az Egyesült Államok hivatalosan nem tiltja a mosolygást. A Külügyminisztérium inkább azt írja elő, hogy az útlevélfotókon semleges arckifejezés látható, nyitott szemmel és csukott szájjal. Az alanynak egyenesen előre és közvetlenül a kamerába kell néznie.
„A kérelmező valóban mosolyoghat az útlevélfotón, amennyiben mindkét szeme nyitva van, és a szája csukva van a képen”
– mondta a minisztérium szóvivője a HuffPostnak.
Ha tehát szeretnénk egy kicsit vidámabbnak tűnni az útlevélfotón, talán az a megoldás, ha becsukott szájjal, a fogainkat még véletlenül sem megvillantva, kicsit szélesebbre húzzuk a szánkat.
„A mosolygás betiltásának fő oka az arcfelismerő szoftverek bevezetése a repülőtereken és más határellenőrzési pontokon”
– mondta Karolina Turowska, a Passport-Photo.Online biometrikus fotó- és utazási szakértője.
Sok beléptetési kikötőben a bevándorlási tisztviselők helyett számítógépeket használnak az érkező utazók útlevelének beolvasására és fényképezésére. Bár az emberek arckifejezéstől függetlenül könnyen felismerik egymást, a gépeknek egy kis extra segítségre van szükségük.
„Az algoritmusok nem úgy működnek, mint mi. Ahhoz, hogy egy 3D-s arcot össze tudjanak hasonlítani egy 2D-s útlevélfotóval, pontosan meg kell határozniuk és meg kell mérniük a felhasználók arcvonásait. Ide tartozik a pupillák, a fülek, az orr és a száj közötti távolság, a száj és a szemek szélessége és még sok más. A mosolygás megnehezítheti a dolgot, mivel megváltoztatja az arc arányait”
– magyarázta Turowska.
Katy Nastro utazási szakértő hangsúlyozta, hogy a külügyminisztérium szabályai nem tiltják kifejezetten a mosolygást.
„Inkább azt jelenti, hogy nem mosolyoghatsz úgy, mintha az első iskolai napra pózolnál, gyöngyházfényű fogakkal az orrod előtt. A széles, fogkivillantós mosoly megnehezíti a szemszín és az általános arcforma ellenőrzését az útlevélkezelők számára – nevezetesen a biometrikus technológiával –, akiknek meg kell erősíteniük a személyazonosságodat. Mivel a legtöbb helyen arcfelismerő technológiát használnak a határellenőrzésnél, ez még fontosabb, mivel a jelenlegi biometrikus technológiának gyakran nehéz dolga van, ha az arc pontjai eltolódnak.”
Az útlevélfotókon való mosolygás kerülése a legtöbb országban általános szabály Turowska szerint.
„Bár a különböző országok eltérő módon határozzák meg a „semleges arckifejezést”, mivel más arcfelismerő szoftvereket használnak. A hivatalos francia követelmények például még a semleges arckifejezést sem engedik meg a száj sarkának felhúzásával.”
A külügyminisztérium szóvivője megjegyezte, hogy a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) globális szabványokat és ajánlott gyakorlatokat határoz meg az úti okmányokra vonatkozóan. Ez magában foglalja az útlevélfotókon látható arckifejezésekre vonatkozó irányelveket is.
„A túlzó arckifejezéssel készült fotók megnehezíthetik az útlevél tulajdonosának könnyű azonosítását”
– magyarázta, hozzátéve, hogy az ügynökség fotókra vonatkozó követelményei évtizedek óta érvényben vannak az Egyesült Államok útleveleire.
Az Egyesült Államok és más országok 2004-ben a technológia fejlődésével együtt frissítették az arckifejezésekre vonatkozó szabályaikat.
„Az arc mindig is a nemzetközi polgári légiközlekedési szervezet biometrikus azonosításának szabványa volt, de mivel a számítógépek korlátozottak bizonyos arcfelismerési képességekben, a semleges kifejezést arany standardnak tekintették”
– fogalmazott Nastro.
Az ilyen jellegű szabályok még mindig viszonylag újak a dolgok nagy rendszerében. A ma használt, nemzetközileg egységesített útlevélrendszer ötlete 1920-ban, az első világháborút követően született, abban az időben pedig még nem voltak olyan szigorúak az útlevélfotókkal kapcsolatos szabályok, mint manapság.
Amikor először kezdték használni az útlevélfotókat, nagyon korlátozottan szabályozták, ha egyáltalán szabályozták, hogy mit tartalmazzanak a képek. Előfordult, hogy az arcot részben eltakaró kalapban fotózkodtak például. Az évek során azonban egyre több szabályozást vezettek be a biztonsági erőfeszítések fokozása érdekében.
Nyitókép: Shutterstock
