Ezért olyan válogatósak a gyerekek
A genetika a legfontosabb tényező, amely az étkezési szokásokat befolyásolja, állapította meg egy nemrég publikált kutatás.
A legújabb kutatások szerint az ételek szélesebb választékának elutasítása nagyrészt a genetikai háttérrel magyarázható, nem pedig a neveltetéssel, írja a haszon.hu.
Egy új tanulmány megállapítása szerint a gyerekek válogatóssága hétéves korban éri el csúcspontját, mely tulajdonság 16 hónapos kortól 13 éves korig alig változik.
A 2400 ikerpárt vizsgáló kutatók rámutattak, hogy az egypetéjű ikrek étkezési szokásai sokkal inkább hasonlítanak egymásra, mint a nem egypetéjű ikreké, ami a genetika szerepét hangsúlyozza.
Bár az íz az ételválasztás első számú mozgatórugója, a genetikai különbségek inkább azt határozzák meg, hogy az agy hogyan reagál rájuk – tehát nem feltétlenül a szülő a hibás, ha gyermeke rossz evő.
A DNS-beli különbségek a válogatósság 60%-át, majd 74%-át magyarázták a gyerekek életkorának előrehaladtával. Az étkezési szokásokat befolyásoló környezeti tényezők, mint a családi étkezések és a környezetükben élők táplálkozási szokásai szintén jelentős hatást gyakorolnak a gyermekekre. A közös étkezések különösen fontosak a változatos táplálkozás elősegítésében.
Nicola Pirastu kutató szerint az íz és szaglás receptorokat befolyásoló genetika azonban kevésbé fontos, mint az agy eltérései, amelyek azt határozzák meg, hogyan reagálunk az ízekre.
A genetikai ismeretek bővítése segíthet az egészséges táplálkozásra való áttérés ösztönzésében, de akár új gyógyszerek kifejlesztésével is, amelyek az egészségesebb ételek felé terelhetik az embereket. A kutatás eredményei tehát nemcsak a gyerekek étkezési szokásaira, hanem a táplálkozási preferenciáinkat is új megvilágításba helyezik.
Magyarországon nem túl jó a helyzet, ami a gyerekek étkezését illeti. A magyar tinédzserek igencsak elhízottak és rossz kondícióban vannak – egy nemrég készült felmérésben a magyar tinédzserek 30 vizsgált országból a 24. helyen állnak a kardiovaszkuláris fittség tekintetében. Ezen a koronavírus-járvány időszaka sokat rontott.
Míg a fiúknál a 12. évfolyamra az egészségzónát elérők aránya 19,4 százalékponttal csökkent, addig a lányoknál majdnem a felére, ami azt eredményezi, hogy a végzős lányoknál csak minden harmadik tudja elérni az egészséghez szükséges minimumszintet az állóképesség területén - ezek pedig rendkívül rossz adatok.
Nyitókép: Shutterstock
