Ételt magától eltoló kisfiú

Ezért olyan válogatósak a gyerekek

A genetika a legfontosabb tényező, amely az étkezési szokásokat befolyásolja, állapította meg egy nemrég publikált kutatás.


A legújabb kutatások szerint az ételek szélesebb választékának elutasítása nagyrészt a genetikai háttérrel magyarázható, nem pedig a neveltetéssel, írja a haszon.hu.

Egy új tanulmány megállapítása szerint a gyerekek válogatóssága hétéves korban éri el csúcspontját, mely tulajdonság 16 hónapos kortól 13 éves korig alig változik.

A 2400 ikerpárt vizsgáló kutatók rámutattak, hogy az egypetéjű ikrek étkezési szokásai sokkal inkább hasonlítanak egymásra, mint a nem egypetéjű ikreké, ami a genetika szerepét hangsúlyozza.

Bár az íz az ételválasztás első számú mozgatórugója, a genetikai különbségek inkább azt határozzák meg, hogy az agy hogyan reagál rájuk – tehát nem feltétlenül a szülő a hibás, ha gyermeke rossz evő.

A DNS-beli különbségek a válogatósság 60%-át, majd 74%-át magyarázták a gyerekek életkorának előrehaladtával. Az étkezési szokásokat befolyásoló környezeti tényezők, mint a családi étkezések és a környezetükben élők táplálkozási szokásai szintén jelentős hatást gyakorolnak a gyermekekre. A közös étkezések különösen fontosak a változatos táplálkozás elősegítésében.

Nicola Pirastu kutató szerint az íz és szaglás receptorokat befolyásoló genetika azonban kevésbé fontos, mint az agy eltérései, amelyek azt határozzák meg, hogyan reagálunk az ízekre.

A genetikai ismeretek bővítése segíthet az egészséges táplálkozásra való áttérés ösztönzésében, de akár új gyógyszerek kifejlesztésével is, amelyek az egészségesebb ételek felé terelhetik az embereket. A kutatás eredményei tehát nemcsak a gyerekek étkezési szokásaira, hanem a táplálkozási preferenciáinkat is új megvilágításba helyezik.

Magyarországon nem túl jó a helyzet, ami a gyerekek étkezését illeti. A magyar tinédzserek igencsak elhízottak és rossz kondícióban vannak – egy nemrég készült felmérésben a magyar tinédzserek 30 vizsgált országból a 24. helyen állnak a kardiovaszkuláris fittség tekintetében. Ezen a koronavírus-járvány időszaka sokat rontott.

Míg a fiúknál a 12. évfolyamra az egészségzónát elérők aránya 19,4 százalékponttal csökkent, addig a lányoknál majdnem a felére, ami azt eredményezi, hogy a végzős lányoknál csak minden harmadik tudja elérni az egészséghez szükséges minimumszintet az állóképesség területén - ezek pedig rendkívül rossz adatok.

Nyitókép: Shutterstock