Megerősítették, a vegán étrend sokkal jobb a bolygó számára
Köztudott, hogy a hús jelentős hatással van a bolygóra, és hogy a növényi alapú étrend környezetileg fenntarthatóbb. De pontosan mekkora hatással van az általunk elfogyasztott étel a környezeti eredményekre, és miben különbözik a vegán étrend követése a húsban gazdag vagy akár szegény étrend fogyasztásához képest?
Michael Clark, az Oxford University Martin Programme on the Future of Food posztdoktori kutatója és Keren Papier, az Oxford University vezető táplálkozás epidemiológusa 55 000 ember táplálkozási adatait vizsgálta. Ezek alapján az alábbi öt kulcsfontosságú mérőszámmal kapcsolták össze, hogy a kísérleti személyek mit ettek vagy ittak: üvegházhatású gázok kibocsátása, földhasználat, vízhasználat, vízszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenése.
Az eredmények azt mutatták, hogy a vegánok étrendjének környezeti hatása mindössze 30%-a a nagy húsfogyasztókénak.
Az étrendi adatok egy nagyszabású, a rák és a táplálkozás témakörében végzett tanulmányból származnak, amely több mint két évtizede követi nyomon ugyanazokat az embereket (összesen mintegy 57 000-et az Egyesült Királyságban).
A vizsgálatban résztvevő személyek 12 hónapon keresztül számoltak be arról, hogy mit ettek és ittak, majd hat különböző csoportba sorolták őket: vegánok, vegetáriánusok, halfogyasztók, valamint alacsony, közepes és magas húsfogyasztásúak az önbevallásuk alapján.
A kutatók ezután összekapcsolták az étkezési jelentéseiket egy olyan adatkészlettel, amely 57 000 élelmiszer környezeti hatásáról tartalmazott információkat. Fontos, hogy az adatbázis figyelembe vette, hogyan és hol állítják elő az adott élelmiszert, mivel például a Spanyolországban üvegházban termesztett sárgarépa más hatással van a környezetre, mint az Egyesült Királyságban szántóföldön termesztett.
Ez a korábbi tanulmányokra épül, amelyek hajlamosak azt feltételezni, hogy például minden kenyérfajta, minden steak vagy minden lasagne azonos környezeti hatással bír.
A kutatók több részletet és árnyalatot beépítve nagyobb bizonyossággal tudták kimutatni, hogy a különböző étrendeknek eltérő környezeti hatásai vannak.
A kutatásból kiderült, hogy még a legkevésbé fenntartható vegán étrend is környezetbarátabb, mint a leginkább fenntartható húsevő étrendje. Más szóval, a származási régió és az élelmiszertermelés módszereinek figyelembevétele nem fedi el az étrendcsoportok közötti környezeti hatások közötti különbségeket.
Nem meglepő módon a több állati eredetű élelmiszert tartalmazó étrendek nagyobb környezeti hatással rendelkeztek. Az elfogyasztott élelmiszeregységre vetítve a hús- és tejtermékek környezeti hatása háromszoros és százszoros között van a növényi alapú élelmiszerekéhez képest.
Ez hatalmas különbségeket jelenthet a két véglet, a vegánok és a nagy húsevők között. A vizsgálatunkban szereplő vegánok étrendjének hatása például az üvegházhatású gázok kibocsátását tekintve csak 25%-a volt a nagy húsevőkének.
Ez azért van, mert a hús több földet használ, ami több erdőirtást és kevesebb, a fákban tárolt szén-dioxidot jelent. Rengeteg (általában fosszilis tüzelőanyagokból előállított) műtrágyát használnak fel az állatokat tápláló növények etetésére. És mert a tehenek és más állatok maguk is közvetlenül bocsátanak ki gázokat.
A kibocsátások mellett, a nagy húsevőkkel összehasonlítva a vegánok étrendjének a földhasználat tekintetében is csak 25%-os, a vízhasználat tekintetében 46%-os, a vízszennyezés tekintetében 27%-os, a biológiai sokféleség tekintetében pedig 34%-os hatása volt. Még az alacsony húsfogyasztású étrend is csak mintegy 70%-át tette ki a magas húsfogyasztású étrend környezeti hatásainak. Vagyis nem kell teljesen vegánnak vagy akár vegetáriánusnak lenni ahhoz, hogy nagy különbséget tegyünk.
Globális hatás
Ezek az eredmények kulcsfontosságúak, mivel az élelmiszerrendszer a becslések szerint a globális üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 30%-áért, a világ édesvíz-felhasználásának 70%-áért és az édesvíz-szennyezés 78%-áért felelős.
A világ jégmentes területének mintegy háromnegyedét érinti az emberi használat, elsősorban a mezőgazdaság és a földhasználat megváltoztatása, például az erdőirtás, amely a biológiai sokféleség csökkenésének egyik fő forrása.
Az Egyesült Királyságban a 2018-ig tartó évtizedben csökkent a húsfogyasztás, de a környezetvédelmi célok elérése érdekében a National Food Strategy és az Egyesült Királyság Éghajlatváltozási Bizottsága további 30%-35%-os csökkentést javasol.
Nyitókép: Shutterstock
