Furcsa kapcsolatot fedeztek fel a depresszió és a testhő között
Egy tanulmány összefüggést állapított meg a depressziós tünetek és a testhőmérséklet között, de a kis mintanagyság felvet kérdéseket.
A University of California San Francisco (UCSF) kutatócsoportja által vezetett kutatók 20 880 személy hét hónapon keresztül gyűjtött adatait elemezve megállapították, hogy a depressziós személyek testhőmérséklete általában magasabb.
Bár alapos tanulmányról van szó, amely 106 ország résztvevőinek bevonásával készült, ez nem elégséges annak bizonyítására, hogy a magasabb testhőmérséklet depressziót okoz, vagy éppen a depresszió vezet a test felmelegedéséhez. Így is azt sugallja, hogy van összefüggés, amit érdemes megvizsgálni.
„Tudomásunk szerint ez az eddigi legnagyobb tanulmány, amely a testhőmérséklet – amelyet önbevallásos módszerekkel és viselhető érzékelőkkel egyaránt értékeltek - és a depressziós tünetek közötti összefüggést vizsgálta egy földrajzilag széleskörű mintán”
– mondta Ashley Mason, az UCSF pszichiátere.
A kutatók szerint a kapcsolatnak számos oka lehet. Lehetséges, hogy a depresszió olyan anyagcsere-folyamatokhoz kötődik, amelyek talán extra hőt termelnek, vagy olyan biológiai funkciók hűtéséhez, amelyek nem működnek megfelelően. Közös oka is lehet, például a mentális stressz vagy a gyulladás, amely külön-külön befolyásolja a testhőmérsékletet és a depressziós tüneteket.
Egyelőre tudjuk, hogy a depresszió összetett és sokrétű állapot, valószínűleg sokféle kiváltó okkal, melyben a testhőmérséklet szerepet játszhat.
Korábbi kutatások azt találták, hogy a forró fürdőkádak és a szaunák enyhíthetik a depresszió tüneteit, bár kis mintaszámú csoportokban. Lehetséges, hogy az izzadáson keresztül kiváltott önhűtésnek mentális hatása is van.
„Ironikus módon az emberek felmelegedése valójában a testhőmérséklet visszaeső csökkenéséhez vezethet, ami hosszabb ideig tart, mint a közvetlen hűtés, például egy jégfürdő révén. Mi lenne, ha nyomon tudnánk követni a depresszióban szenvedő emberek testhőmérsékletét, hogy jól időzítsük a hőalapú kezeléseket?”
– fogalmazott Mason.
A vizsgálat adatai azt mutatták, hogy ahogy az önbevallás szerinti depressziós tünetek súlyosabbá váltak, úgy emelkedett a testhőmérséklet átlaga is. A magasabb depressziós értékek és az alacsonyabb napi hőmérséklet-ingadozás között is volt némi összefüggés, de nem statisztikailag szignifikáns szinten.
Mivel a világon az emberek mintegy 5 százaléka él depresszióval, a depresszió megértésére és hatékony kezelésére irányuló erőfeszítések ma sürgetőbbek, mint valaha. Minden egyes új felfedezés több reményt ad a probléma kezelésében.
Nyitókép: Shutterstock
