Agy és benne lévő puzzle képet tartó ember

Néha mindannyian elveszítjük a memóriánkat - ekkor érdemes segítséget kérni

A mindennapi életben számos olyan esemény adhat okot arra, hogy megkérdőjelezzük, hogy a memóriazavarok a kognitív hanyatlás jelei vagy akár a demencia kezdete.

Legtöbbünk első gondolata az lehet, hogy az agyunk romlása miatt van. A testünk többi részéhez hasonlóan az agysejtjeink is zsugorodnak, amikor öregszünk, kevesebb kapcsolatot tartanak fenn más idegsejtekkel, és kevesebb vegyi anyagot tárolnak a többi idegsejtnek küldött üzenetekhez szükséges anyagokból.

De nem minden memóriazavar a neuronjaink életkorral összefüggő változásainak eredménye. Sok esetben a befolyásoló tényezők triviálisabbak, mint például fáradtság, szorongás vagy figyelemzavar.

Némi feledékenység normális

Memóriarendszerünk úgy van felépítve, hogy bizonyos fokú felejtés normális. Ez nem hiba, hanem egy tulajdonság. Az emlékek fenntartása nemcsak az anyagcserénket terheli, de a túl sok felesleges információ lelassíthatja vagy akadályozhatja bizonyos emlékek előhívását.

Sajnos nem mindig rajtunk múlik, hogy mi fontos és melyik emléket érdemes eltárolni. Ezt az agyunk teszi meg helyettünk. Általánosságban elmondható, hogy agyunk a társas információkat (a legfrissebb pletykák) részesíti előnyben, az absztrakt információkat, például a számokat, azonban könnyen elveti.

A memóriavesztés akkor válik problémává, amikor elkezdi befolyásolni a tipikus mindennapi életvitelünket. Nem jelent nagy problémát, ha nem emlékszünk arra, hogy jobbra vagy balra kell fordulni az utcán. Az azonban nem normális, ha elfelejtjük például, hogy miért ülünk a volán mögött, hová kellene mennünk, vagy hogyan kell vezetni. Ezek mind azt jelzik, hogy valami nincs rendben, és tovább kell vizsgálni.

Az öregedéssel összefüggő memóriavesztés és a még aggasztóbb memóriavesztés közötti utat enyhe kognitív károsodásnak nevezik. A károsodás mértéke stabil maradhat, javulhat vagy romolhat. A későbbi neurodegeneratív betegségek – például a demencia – azonban megnövekedett (körülbelül három-ötszörös) kockázatát jelzi. Az enyhe kognitív károsodásban szenvedő emberek mintegy 10-15 százalékánál alakul ki demencia évente.

Az enyhe kognitív károsodásban szenvedők esetében a szokásos tevékenységek végzésének képessége az idő múlásával fokozatosan és egyre jelentősebben romlik. A memóriavesztésen kívül a nyelvi, gondolkodási és döntéshozatali képességekkel kapcsolatos egyéb problémák is társulhatnak hozzá.

Az enyhe kognitív zavar diagnózisa kétélű kard lehet: megerősíti az idős emberek aggodalmát, hogy memóriavesztésük rendellenes, ugyanakkor aggodalomra ad okot, hogy a betegség demenciává alakul, de a lehetséges kezelési lehetőségek feltárásához és a jövőre vonatkozó tervezéshez is vezethet.

A tájékozódási képesség elvesztése korai jelző lehet

A tájékozódási képesség romlása az Alzheimer-kór, a demencia leggyakoribb típusának korai jelzője lehet. Mágneses rezonanciás képalkotó ( MRI) vizsgálatok kimutatták, hogy a degeneratív betegség elsőként azokat a területeket érinti, amelyek döntő fontosságúak a térbeli környezetünkre vonatkozó emlékek alapjául szolgálnak.

Az eligazodási képesség csökkenése és a demencia közötti előrejelző kapcsolatra való tekintettel, ösztönözni kell a szabványosított tesztek kidolgozását és alkalmazását a hiányok mielőbbi kimutatására. Jelenleg a tudományos irodalom különböző megközelítéseket ír le, a toll-papír tesztektől és a virtuális valóságtól a valós navigációig, de még nincs arany középút.