Alvómaszkban alvó nő

Egy alvási szokás 54%-kal növeli a szívbetegség kockázatát

Azok, akik figyelmen kívül hagyják ezt a kockázati tényezőt, növelik a szívbetegség vagy a sztrók kialakulásának esélyét.

A hét óránál kevesebb, illetve nyolc óránál több alvás szívbetegséghez vagy sztrókhoz vezető artériás merevséget okozhat. Egy tanulmány szerint az artériás merevség előfordulása sokkal kisebb azoknál, akik hét vagy nyolc órát alszanak egy éjszaka, mint azoknál, akik rövidebb vagy hosszabb ideig alszanak.

Következésképpen azoknál az embereknél, akik nyolc óránál többet vagy hét óránál kevesebbet alszanak, nagyobb a szívbetegség vagy a sztrók kockázata, olvasható a PsyBlog cikkében.

Egy kutatócsoport 1752 felnőtt alvási szokásait mérte meg Görögországban, és az alvás időtartama alapján négy csoportba osztották őket.

Az első a „normál” csoport volt, melynek tagjai éjszakánként hét vagy nyolc órát aludtak, a második a „rövid” csoport tagjai hat-hét órát aludtak éjszakánként, a harmadik a „nagyon rövid” csoportban hat óránál kevesebbet aludtak a résztvevők, míg az utolsó, a „hosszú” csoportban pedig több mint nyolc órát aludtak éjszakánként.

Az eredmények azt mutatták, hogy azoknál a kísérleti személyeknél, akik több mint nyolc órát aludtak éjszakánként, 39 százalékkal nagyobb volt a kockázata annak, hogy plakkok rakódnak le az artériákban, azoknál pedig, akik hat óránál kevesebbet aludtak, az esély 54 százalékra nőtt.

Ez azt mutatja, hogy az alvás időtartama ugyanolyan fontos a szív- és érrendszeri egészség szempontjából, mint a testmozgás és az étrend.

„Eredményeink alapján az üzenet az, hogy „aludj jól, de ne túl jól”. Úgy tűnik, hogy a túl kevés alvás árt az egészségnek, de a túl sok is károsnak tűnik. A szívbetegségek más kockázati tényezőitől, például az életkortól vagy a genetikától eltérően az alvási szokások beállíthatók, és még az ateroszklerózis (érelmeszesedés) és a szív- és érrendszeri betegségek már kialakult kockázati tényezőinek – például az életkor, a nem, az elhízás, a dohányzás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas vérnyomás és akár a koszorúér-betegség kórelőzményének – hatásának figyelembevétele után is, mind a rövid, mind a hosszú alvás időtartama további kockázati tényezőként hathat”

– mondta el Dr. Evangelos Oikonomou, a tanulmány vezető szerzője.

A plakkok felhalmozódása miatt az artériák falai megvastagodnak és beszűkülnek, így az agyban és a testben csökken a véráramlás, ami szív- és érrendszeri betegségekhez vagy sztrókhoz vezet.

Dr. Oikonomou hozzátette, nem értik teljesen az alvás és a szív- és érrendszeri egészség közötti kapcsolatot.

„Lehet, hogy a szimpatikus idegrendszer elvonása vagy [e rendszer] alvás közben bekövetkező lelassulása a [szokásos] érrendszeri és szívterhelés helyreállítási fázisaként működhet. Ezenkívül a rövid alvás időtartama összefüggésbe hozható a fokozott kardiovaszkuláris kockázati tényezőkkel – például az egészségtelen táplálkozással, a stresszel, a túlsúllyal vagy a nagyobb alkoholfogyasztással –, míg a hosszabb alvás időtartama összefüggésbe hozható a kevésbé aktív életmóddal és az alacsonyabb fizikai aktivitással.”

Az, hogy mennyi alvásra van szükségünk, különböző tényezőkhöz, például az életkorhoz kapcsolódik. A felnőttekre vonatkozó irányelvek többnyire hét-kilenc óra alvást írnak elő éjszakánként, azonban minden harmadik amerikai felnőtt kevesebb mint hat órát alszik.

Tanulmányok kimutatták, hogy a rosszul alvó embereknél nagyobb a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a cukorbetegség, az elhízás, a mentális problémák és a korai halálozás kockázata. A szakértők szerint a rendszeres éjszakai hat-nyolc óra alvás a helyénvaló.

„Úgy tűnik, hogy ez az alvásmennyiség additív kardioprotektív tényezőként hathat a modern nyugati társadalmakban élő emberek körében, és az elegendő és minőségi alvás más egészségügyi előnyökkel is járhat”

– véli Oikonomou.

Nyitókép: Shutterstock