Nyolc életmentő szűrővizsgálat, amit érdemes nőként elvégeztetni

Mellrák

Minél korábban fedezzük fel, annál nagyobb az esélyünk a gyógyulásra. A jóindulatú emlődaganat kisebb valószínűséggel terjed a nyirokcsomókra és az olyan létfontosságú szervekre, mint a tüdő és az agy. Ha a 20-as vagy 30-as éveinkben járunk, érdemes rendszeresen, egy-három évente elmenni szűrésre. Gyakoribb szűrésekre lehet szükség, ha további kockázati tényezőink vannak.

A mammográfiás vizsgálatok alacsony dózisú röntgenfelvételek, amelyek gyakran kimutatják a csomót, mielőtt azt éreznénk, bár a negatív eredmények sem zárják ki teljesen a rákot. Egyes szakértők azt javasolják, hogy amíg a 40-es éveinkben minden évben járjunk mammográfiára, majd 1-2 évente az 50-es és a 70-es évei közötti életszakaszban.

Méhnyakrák

A méhnyakrák viszonylag könnyen megelőzhető, ha odafigyelünk és jó nőgyógyászunk van. Az orvos Pap-kenetet vesz és/vagy HPV-tesztet végezhet a szűréshez. A Pap-kenetek abnormális sejteket találnak a méhnyakon, amelyek eltávolíthatók, mielőtt rákossá válnának. A méhnyakrák fő oka a humán papillomavírus (HPV), amely egyfajta STD.

A Pap-kenet során az orvos lekapar néhány sejtet a méhnyakról, és elküldi azokat elemzésre. Kezelőorvosunk ezt megelőzően megbeszéli velünk, hogy önmagában vagy HPV-vizsgálattal kombinálva van-e szükségünk Pap-tesztre.

A HPV-oltás megvédheti a 26 év alatti nőket a HPV számos törzsétől, azonban nem nyújt védelmet a HPV összes, rákot okozó törzse ellen, valamint nem minden méhnyakrák kezdődik HPV-vel, tehát továbbra is fontos a rutinszerű méhnyakrákszűrés.

Csontritkulás és csonttörések

A csontritkulás olyan állapot, amikor az ember csontjai gyengék és törékenyek. A menopauza után a nők több csonttömeget veszítenek, de a férfiaknak is lehet csontritkulása. Az első tünet gyakran egy kisebb esés, ütés vagy hirtelen elfordulás utáni fájdalmas törés.

Az 50 év feletti amerikaiak között a nőknél a törések körülbelül felét, a férfiaknál pedig minden negyediket csontritkulés okoza. Szerencsére ez azonban megelőzhető és kezelhető is. A kettős energiájú röntgenabszorpciómetriának (DXA) nevezett speciális röntgensugár képes mérni a csontok szilárdságát, valamint észlelni a csontritkulást, mielőtt a törés bekövetkezne. Emellett segít megjósolni a jövőbeni törések kockázatát is. Ez a szűrés minden 65 év feletti nő számára ajánlott, de ha csontritkulás kockázati tényezői vannak valakinek, előfordulhat, hogy hamarabb kell elkezdenie.

Bőrrák

A bőrráknak számos fajtája létezik, és a korai kezelés mindegyik esetében hatásos lehet. A legveszélyesebb a melanoma, amely az ember bőrszínét termelő sejteket érinti. Néha örökletes kockázata van az ilyen típusú rák kialakulásának, ami a túlzott napozással fokozódhat. A bazális sejt és a laphám gyakori nem melanómás bőrrák.

A bőrrák elkerüléséhez is fontos a rendszeres szűrésvizsgálat. Figyeljünk a bőrünkön megjelenő bármilyen változásra, beleértve az anyajegyeket és a szeplőket, melyek alakja, színe és mérete változásaira mindig ügyeljünk.

Magas vérnyomás

Az életkor előrehaladtával nő a magas vérnyomás kockázata, különösen, ha valaki túlsúlyos vagy bizonyos rossz egészségügyi szokásai vannak. A magas vérnyomás minden figyelmeztetés nélkül életveszélyes szívrohamot vagy agyvérzést okozhat. A vérnyomás csökkentésével olyan hosszú távú veszélyeket is megelőzhetünk, mint a szívbetegség és a veseelégtelenség.

Itt is fontos, hogy mérjük a vérnomyásunkat egy bizonyos kor felett, illetve ha nagyon alacsony vagy magas az értkünk. A vérnyomásértékek két számot tartalmaznak. Az első (szisztolés) a vér nyomása, amikor szívünk dobog, míg a második (diasztolés) az ütemek közötti nyomást méri. A normál felnőtt vérnyomás kevesebb, mint 120/80. Magas vérnyomásnak számít (hipertónia) a 130/80 vagy magasabb érték. A kettő közötti értéket megemelkedettnek tekintik, egyfajta korai figyelmeztető szakasznak.

Koleszterinszint

A magas koleszterinszint a zsírból álló lerakódások (plakkok) eltömődését okozhatja az artériákban. A plakk sok éven át tünetmentesen felhalmozódhat, végül szívrohamot vagy szélütést okozhat. A magas vérnyomás, a cukorbetegség és a dohányzás is okozhat ilyet. Ez egy olyan állapot, amelyet az artériák megkeményedésének vagy érelmeszesedésnek neveznek. Az életmódváltás és a gyógyszerek azonban csökkenthetik a kockázatot, valamint a koleszterinszint folyamatos ellenőrzése, melyet vérből mutatnak ki.

Ehhez 9-12 órás koplalásra lehet szükség. A vérvizsgálat méri az összkoleszterint, az LDL „rossz" koleszterint, a HDL „jó" koleszterint és a triglicerideket (vérzsír). Érdemes kezelőorvosunkkal beszélni, hogy mikor kezdjük el ellenőriztetni koleszterinszintünket, valamint milyen gyakran ismételjük meg.

2-es típusú diabétesz

A cukorbeteg amerikaiak egyharmada nem tudja, hogy cukorbeteg. A cukorbetegség szív- vagy vesebetegséget, agyvérzést, a retina véredényeinek károsodásából eredő vakságot és más súlyos problémákat okozhat. A cukorbetegséget diétával, testmozgással, fogyással és gyógyszeres kezeléssel ellenőrizhetjük, különösen, ha korán észleljük azt.

A 2-es típusú cukorbetegség a leggyakoribb forma, míg az 1-es típusú cukorbetegséget általában gyermekeknél és fiatal felnőtteknél diagnosztizálják.

A cukorbetegség szűréséhez körülbelül nyolc órát kell koplalni, majd vérvizsgálatot végeztetni. A 100-125-ös vércukorszint prediabéteszre utalhat, a 126 vagy magasabb pedig cukorbetegséget jelenthet. Egyéb tesztek közé tartozik az A1C teszt és az orális glükóz tolerancia teszt.

Kolorektális rák

A Kolorektális rák (vastag- és végbélrák) a tüdőrák után a második leggyakoribb daganatos halál. A legtöbb vastagbélrák olyan polipokból származik, amelyek a vastagbél belső nyálkahártyáján nőnek és lehetnek rákosak. Ha igen, a rák átterjedhet a test más részeire. A polipok korai eltávolítása, még mielőtt rákosodnának, teljesen megelőzhető.

A kolorektális rák szűrése általában kolonoszkópiával történik, ehhez kérhetünk altatást is. A vizsgálat során egy kamerával ellátott kis, rugalmas csövet vezetnek a vastagbélbe, ahol ha polipot találnak, gyakran azonnal eltávolíthatják.

A vizsgálat másik típusa a részleges vastagbéltükrözés (szigmoidoszkópia), amely a vastagbél alsó részét vizsgálja. Ha valaki átlagosan veszélyeztetett, a szűrést általában 45 éves kortól ajánlják elvégezntetni.

(WebMd)

Nyitókép: Shutterstock / Gorodenkoff