Az vagy, amit megeszel – a táplálkozás és a depresszió kapcsolata

„Az vagy, amit megeszel” – hangzik az ismert mondás, arra utalva, hogy amit eszünk, alapvető fontosságú az egészségünk és jóllétünk szempontjából. Túlságosan könnyű figyelmen kívül hagyni vagy elutasítani, tekintve az érzelmi, vagy stressz okozta evés erejét. Azonban egyre több és meggyőzőbb kutatás azonosítja az összefüggéseket az étrend (más életmódbeli elemekkel együtt) és a fizikai és pszichológiai közérzetünk között.

Amit eszünk, annak közvetlen hatása van a tápanyaggazdagság szempontjából, valamint hatással van az egymással összefüggő tényezőkre, beleértve a bélbaktériumokat (a mikrobiom és a pszichobiotikumok használata a mentális egészség kezelésére), a gyulladást; az energiaanyagcserét (pl. mitokondriális funkció és táplálékkiegészítés), az öregedésgátló orvoslást; valamint a memóriára és a megismerésre gyakorolt hatást.

Az étkezés és a táplálkozás természetesen a társas viselkedés kritikus aspektusa, és sok okból kifolyólag a társas élet ugyanolyan szerves része az egészségnek, mint az egyéni erőfeszítések, ami árnyaltabbá teszi az ételválasztást. Könnyebb egészségesnek lenni, ha másokkal együtt dolgozunk céljaink elérésében. Míg a kisebb tanulmányok érdekesek, és gyakran egyéni viselkedésre ösztönöznek (pl. étrendváltoztatás vagy étrendkiegészítő szedése, miután elolvastunk valamit az interneten), a népességalapú tanulmányok megbízhatóbb adatokat szolgáltatnak a döntéshozatalhoz.

Felvilágosult táplálkozás

A táplálkozás/jóllét éremnek két oldala van: az egyik az, hogy a rossz étkezési szokások és az egészségtelen ételek fogyasztása hogyan befolyásolja negatívan az egészséget; a másik pedig az, hogy a felvilágosult étkezés hogyan javíthatja az egészséget és a hosszú életet, miközben megőrzi vagy fokozza az élvezetet. A mediterrán étrend például, amelyet a depresszió kockázatának csökkenésével hoznak összefüggésbe, szintén finom.

Az élelmiszerekkel, az életmóddal és az egészséggel kapcsolatos ismereteink ugrásszerűen bővülnek, ami a nagyobb kollektív tudatosságot tükrözi. A National Public Radio (NPR) egyik nemrégiben megjelent cikke például hét elemet tartalmazó, összehangolt, többirányú megközelítést sürget:

• Kezeljük az ételt gyógyszerként
• Koncentráljunk a kalóriák minőségére, ne csak a mennyiségre
• Terjesszék ki a táplálkozási és életmód-tanácsadáshoz való hozzáférést
• Támogassák az élelmiszeripari vállalkozókat
• Növeljék az egészséges élelmiszereket termesztő új gazdák számát, akik regeneratív gazdálkodási technikákat alkalmaznak
• Az iskolai étkezést tegyék ingyenessé minden diák számára.

A fenti kezdeményezések közül sok mögött az áll, hogy jobban meg kell érteni a megfelelő táplálkozás szerepét, valamint a nem megfelelő táplálkozás káros hatásait. A táplálkozás pszichiátriai hatásával kapcsolatos egyre növekvő kutatások ellenére a mai napig csak korlátozott számú populáción alapuló tanulmány készült a táplálkozás depresszióra gyakorolt szerepéről. A Journal of Affective Disorders című folyóiratban közölt nemrégiben megjelent tanulmány azonban ezt a szakirodalmi hiányosságot pótolja.

Owczarek, Jurek, Nolan és Shevlin kutatók az amerikai Nemzeti Egészség- és Táplálkozásvizsgálati Felmérés (NHANES) 2017-2018-as adatait felhasználva mintegy 5000 amerikai felnőtt adatait vették figyelembe. Ebben a tanulmányban. Kifejezetten a táplálkozásra és a depresszióra összpontosítottak, bár az NHANES-vizsgálat az intézkedések széles körét felöleli.

A felmérés két részletes interjú során gyűjti a résztvevők táplálkozási szokásairól szóló információkat, hogy megbecsüljék az általuk fogyasztott élelmiszerek táplálkozási minőségét. Ezeket az adatokat a következők napi beviteli szintjének meghatározására használták: kalória, rost, folsav (B9-vitamin), B1-vitamin, B12-vitamin, K-vitamin, kalcium, magnézium, vas, cink, réz és szelén, a megfelelő táplálkozáshoz szükséges ajánlott napi mennyiségekhez viszonyítva. Minden egyes tápanyag esetében a résztvevőkről megállapították, hogy teljesítik vagy nem teljesítik a napi szükségleteket. A depressziós tüneteket a Patient Health Questionnaire-9 (PHQ-9) segítségével mérték.

A táplálkozás széles osztályai befolyásolják a depresszió kockázatát

A statisztikai adatok között szerepelt az életkor, a nem, a családi állapot, az iskolai végzettség, a testsúly, a jövedelem és a kapcsolódó tényezők, valamint az olyan orvosi adatok, mint a dohányzás és az olyan betegségek diagnózisa, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás és az ízületi gyulladás. Az adatokat elemezték, hogy megállapítsák a tápláltsági állapot és a depresszió legjobb illeszkedését. Az ilyen típusú vizsgálatokban a cél egy olyan modell felállítása, amely azon alapul, hogy hány kategória magyarázza legjobban az általános mintázatot.

Az NHANES-mintának közel 10 százaléka volt a klinikailag jelentős depresszióra utaló határérték felett. A tápláltsági állapot négy osztálya követte nyomon a depressziót:

1. Az alacsony tápanyag-osztály (35,3 százalék), alacsony folsav-, rost-, K-vitamin- és magnéziumtartalommal, valamint a többi mért tápanyag közepes vagy magas szintjével, magasabb depressziós pontszámot mutatott az elégséges tápanyag-osztályhoz (2.) képest.
2. Az Elégséges tápanyagosztály (27,6 százalék), ahol az alacsonyabb rost- és K-vitamin-értékeken kívül a tápanyagok magas értékei voltak, átlagosan alacsonyabb depressziós pontszámot ért el. Ehhez a csoporthoz magasabb iskolai végzettség is társult.
3. Az alacsony rost- és magnéziumtartalmú osztály (22,6 százalék), az elégséges tápanyagosztályhoz hasonlóan, alacsonyabb rost- és magnéziumtartalommal, átlagosan alacsonyabb depressziós pontszámmal rendelkezett. Az ebbe a csoportba tartozóknak nagyobb valószínűséggel volt magasabb a testsúlyuk a 4. osztályhoz képest.
4. A Tápanyaghiányos osztály (14,5 százalék), ahol a tápanyagok teljes spektrumában alacsony volt a depresszió átlagos pontszáma. Ez volt az egyetlen osztály, ahol szignifikánsan megnőtt a kockázata annak, hogy a PHQ-9 szerint legalább közepes depressziós pontszámot érjenek el. A férfiak nagyobb valószínűséggel tartoztak ebbe az osztályba.

A táplálkozási osztály a depressziós pontszámok közötti különbség legfeljebb 10 százalékához járult hozzá, ami arra utal, hogy az étrendnek jelentős, de körülhatárolt hatása van a depresszióra.

A táplálkozási hiányosság a legmagasabb szintű depresszióval járt együtt. Az életkor és a jövedelem védett a táplálkozási hiányossággal szemben. A tanulmány szerzői arról számolnak be, hogy korábbi kutatások szerint a pszichiátriai betegségek alacsonyabb vitamin- és ásványianyag-bevitellel járnak együtt, ami a jelenlegi adatokban is megfigyelhető.

A táplálkozással kapcsolatos következmények és a táplálkozáspszichiátria jövőbeli irányai

A legerősebb összefüggés a depresszióval a tápanyaghiányos osztályban mutatták ki, ami kiemeli az általános tápláltsági állapot fontosságát. Röviden, a vitaminok és ásványi anyagok általános elégtelensége nagy hatással van. Ez a munka alátámasztja azt az általános elképzelést, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozás fontos a hangulat fenntartásához, ugyanakkor kiemeli, hogy az egyének esetében fontosak lehetnek az olyan specifikus tényezők, mint a rost- és magnéziumbevitel (amely az elhízáshoz kapcsolódik).

A tápláltsági állapot és a depresszió közötti kapcsolat összetett. Ez a korai, népességen alapuló kutatás alapot nyújt annak megértéséhez, hogy a táplálkozás hogyan kapcsolódik a depresszióhoz. A jövőbeli munka ideális esetben a Framingham tanulmányhoz hasonlóan prospektív, nagy létszámú embercsoportot követve generációkon át, hogy azonosítani lehessen az erős ok-okozati táplálkozási tényezőket, amelyekkel foglalkozni lehet a pszichiátriai betegségek általános kockázatának csökkentése és az észszerű kezelési rend megalapozása érdekében.

Addig is a kiegyensúlyozott és az általános egészséges táplálkozásra vonatkozó legjobb ajánlások követése, az egyéni tényezők, köztük a gyulladás és más egészségügyi állapotok kezelése, az azonosított kockázati tényezők csökkentése, valamint a holisztikus, személyre szabott megközelítés, amely számos életmódbeli tényezőre is figyelmet fordít, valószínűleg nagyobb jóllétet eredményez.

(Psychology Today)

Nyitókép: Shutterstock