A mutogatás egy egyedülálló emberi referenciális jel. A csecsemők 9 és 12 hónapos koruk között fejlesztik ki azt a képességet, hogy megértsék a mutogató gesztusokat. De mi a helyzet azokkal az állatokkal, akik velünk élnek?
A tudósok megállapították, hogy számos háziállat, köztük a kecskék, a sertések, a lovak és a kutyák is képesek követni az emberi mutogatást. Annak ellenére azonban, hogy bolygónk egyik legnépesebb háziállata, kevés kutatás vizsgálta a macskák ilyen jellegű szociális-kognitív képességeit – tárja fel a Psychology Today.
Ez az egyik oka annak, hogy Claudia Wascher az Anglia Ruskin Egyetemről a Journal of Comparative Psychology című folyóiratban megjelent új tanulmányában ezzel a kérdéssel foglalkozott.
Egyik diákja, Margaret Mäses kereste meg azzal, hogy szeretne macskákat tesztelni. Wascher és Mäses egy közel 20 évvel ezelőtti tanulmány megismétlését és kiterjesztését tűzte ki célul, amely szerint a macskák képesek követni az emberi mutogató gesztusokat.
Az alanyok megtalálásához Mäses aprólékosan értékelte egy litvániai menhelyen elhelyezett mintegy 200 mentett macska alkalmasságát. Ezek közül végül azt a kilencet választotta ki, amelyek nyitottak voltak arra, hogy egy idegennel együtt elszigetelődjenek a vizsgálóhelyiségben.
A macskák megismerésének feltárása
Fotó: Shutterstock
Azoknak a macskáknak, amelyek hajlandóak voltak a tesztelésre, Mäses két csészét mutatott be, amelyekben egy-egy kis mennyiségű étel volt. A macskákat kétféle körülmények között tesztelte: az egyikben közvetlenül az egyik csészére mutatott, a másikban pedig a teste előtt keresztbe mutatott az egyik csészére.
Összességében az eredmények azt mutatták, hogy a macskák képesek követni az emberi mutató gesztusokat. A macskák sikerességi aránya körülbelül 75 százalékos volt, és jelentősen a véletlen fölött teljesítettek, függetlenül attól, hogy a mutató gesztus közvetlen vagy a test előtti volt.
Wascher szerint további kutatásokra van szükség e viselkedés mögöttes mechanizmusainak megértéséhez, például érdekes lenne megvizsgálni, hogy a demonstrátor vagy az inger, amely a macskák figyelmét egy adott ételes pohárra irányítja, ember kell-e, hogy legyen. Más szóval, egy nem élő tárgy, amely egy edény felé mutat, szintén befolyásolná a macskák választását?
Vajon a háziasítás folyamatának köszönhetjük, hogy a macskák olyan szociális-kognitív képességeket alakítottak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy ma jobban kommunikáljanak az emberrel?
Mindenestre Wascher szerint ez a tanulmány arra utal, hogy a jellemzően nem szociálisnak tartott fajok is képesek lehetnek a szociális-kognitív feladatok elsajátítására.
Nyitókép: Shutterstock
