Adventi hygge Koppenhágában, a dizájnvilág fővárosában

Koppenhágában advent idején sincs rohanás, ami (legalább) két okra vezethető vissza. Az egyik a Hygge – erre később visszatérünk. A másik az a tény, hogy a dán főváros nagy karácsonyi vásárai közül valamelyikben előbb-utóbb mindenki megtalálja, amit keres. A Kongelige Akademi művészeti főiskola kézműves forgatagában, a csokiillatfelhőket eregető Nyhavn környékén, a mesés Hans Christian Andersen, a Kongens Nytorv, a Tivoli vagy a Kødbyen vásárból elméletileg képtelenség üres kézzel hazatérni a drive.hu cikke szerint.

Ha csillapíthatatlan vásárolhatnékunk és feneketlen pénztárcánk is van mindehhez, úgy érdemes elkanyarodni a Kronprinsensgade utcájába is, ami gyakorlatilag a helyi fashion street, és amelyet olyan ünnepi fényáradatba öltöztetnek advent idején, hogy itt sétálva egy pillanatra akár zavarba is jöhetünk a napszakot illetően. Nem csoda, hogy a város lakói bármit felfüzéreznek, csak hogy világossághoz jussanak, abból ugyanis természetes formájában nem sok jut így az év vége táján.

ANNÁL HANGULATOSABB AZONBAN AZ ADVENT, HISZEN A SZŰK, MACSKAKÖVES UTCÁCSKÁKNAK ÉS A KEDVES, SZÍNES ÉPÜLETEKNEK REMEKÜL ÁLL A KARÁCSONYI FÉNYÁR.

Hát, még ha némi hó is borítja a várost, idillibbet elképzelni is nehéz! A hangulat fokozásához érdemes még végigsétálni az ünnepi fényekben szintén erős Jægersborggade kávézókkal, éttermekkel, galériákkal, kézműves shopokkal teli nyüzsgésén, valamint az óvárosi Magstrædén, Koppenhága egyik legrégebbi utcáján.

Bringával, hajóval, villamossal

Hogyan közlekedjünk a városban? Nos, ha az adventi kiruccanás közben nem szakad a hó, ha bírja az ember a szelet, és bele szeretne simulni a dán hétköznapokba, akkor az adekvát válasz a kérdésre az, hogy bringával (bérelttel vagy közösségivel). Koppenhága pár éve az élre állt a bringabarát városok világranglistáján; a munkába vagy iskolába való utazások felénél választják a biciklit a városlakók, egy személygépkocsira hat kerékpár jut, a havat előbb takarítják el a bringautakról, mint az autók elől, szóval a biciklizés itt a kultúra része. Az urbánus bringák dizájnosak, dobozosak, színesek vagy ütött-kopottak, de semmiképpen sem sportosak, MTB-ot például elvétve látni. Van ellenben kígyó, pontosabban Cykelslangen, amolyan „magaslati" bringaút, amely 220 méter hosszan, 7 méterrel a víz felett, elképesztő épületek között-mellett tekereg a kikötőben.

A „mindent IS bringával" jó szokása természetesen az ünnepek közeledtével sem halványodik, így itthoni „cekkeres" kerekezéseinkhez könnyen-gyorsan bátorságot meríthetünk a bringautakat ellepő, kisebb-nagyobb fenyőfákkal egyensúlyozó helyi erőktől. És, ha már közlekedés: bár nem az a klasszikus tömegközlekedési eszköz.

DECEMBER 13-ÁN, LUCA NAPJÁN SZÓ SZERINT FELVILLANYOZOTT – KARÁCSONYI FÉNYFÜZÉREKBE ÖLTÖZTETETT – KAJAKOSOK LEPIK EL A CSATORNÁKAT.

Ha tudjuk, utazásunkat érdemes ezen igen autentikus látványossághoz igazítani.

Visszatérve az eredeti kérdéshez (Hogy közlekedjünk a városban?), a CopenHot szaunás-wellnesses sétahajói, ahogy a hajótípus felszereltsége ígéri, speciális körülményeket és perspektívát kínálnak – de borsos áron. Vagy van még a sima séta, ami nagyon jó döntés, de a tömegközlekedéssel sem fog mellé az ember. A Copenhagen Carddal a zsebben nem kell törődni a zónahatárokkal, ráadásul több mint 80 múzeumba és látványossághoz is belépőként szolgál, pluszkedvezményt biztosít számos étteremben, kávézóban és városnéző programon.

A burgerezőtől a világ legjobb étterméig

Mert például tömegközlekedés nélkül is villamosozhatunk, ráadásul az élményt összeköthetjük az ebéddel vagy a vacsorával is! Nincs más dolgunk, mint elsétálni – vagy elbringázni! – a Gråbrødre téren található Sporvejen burgerezőbe, amely úgy van berendezve, mint egy régimódi villamos. Hasonlóan laza hely a magát a város első könyves kávézójaként hirdető Paludan Bog & Cafe a Fiolstræde 10. alatt, ahol a polcokon könyvek százai sorakoznak, hogy ha egyedül érkezünk a helyre, és könyvet olvasgatnánk vagy lapozgatnánk, megtehessük.

Tehetjük ezt akár egy lazacos szendvics mellett, a dánok ugyanis előszeretettel dobnak be valami könnyed hideg fogást. Tipikus délidei étel például a „smørrebrød" (vajas kenyér), s persze csak nevében ennyire puritán, a hal, a marhanyelv, a kaviár és az ezekhez hasonló feltétek korrekt ízélményt és elegendő kalóriát biztosítanak. Az édesszájúak elzarándokolhatnak a Latinerkvarteretbe (Latin negyed), a műemléki védettséget élvező épületben működő Sankt Peders Bagerihez. Az 1652-ben alapított pékség fahéjas csigája a városimázs emlékezetesen ragacsos, ehető darabkája. Persze, ha stílusában és alapanyagában autentikus és meleg ételre vágyunk, akkor a New Nordic Cuisine az, amire szükségünk lesz. A globális gasztronómiát másfél évtizede koppenhágai indulással megbolydító éttermi koncepció lényege, hogy helyi termelőktől beszerzett organikus alapanyagokat használ, nagy figyelmet fordít a környezettudatosságra (pl. szezonalitás) és a fenntarthatóságra.

Ha bírja az ember pénztárcája, a város Michelin-csillagos éttermeinek egyikét is érdemes kipróbálni – jelenleg 14 van, a lista élén a Geranium és a Noma áll három-három csillaggal –, de csak akkor, ha sikerült asztalt foglalni. Ez, mármint a foglalás, karácsony közeledtével nem csak a fine dining szentélyeiben problémás, és ugyanez érvényes a magas helyi értékkel bíró éttermekre is, mint például a belvárosi Schønnemann, az 1733, a Høst vagy a Komplet. A munkahelyi karácsonyi vacsora, a „julefrokost" időszakában minden szabad asztal kincs. Ami leginkább nincs.

Hygge mindenütt

Van még valami, ami szintén nincs Koppenhágában: két egyforma városrész. Az egyik hipszter (Vesterbro), a másik családias (Norrebro), a harmadik hippi (Christiania), a negyedikben az antik és a divatüzletek uralják a terepet (Bredgade), az ötödik kikötői és így tovább. Van ellenben valami, ami összeköti a kerületeket, ez pedig a fővároson túlmutató, Dánia kortárs védjegye: a hygge.

A (dán) nagymama által az unokának kötött gyapjúzoknitól egy parányi kávézóban csukott szem mellett elszürcsölt forró csokin vagy otthoni gyertyagyújtáson át az állami kezelésben lévő múzeumok ingyenes látogatásáig, a barátokkal töltött időig bármi lehet hygge, azaz meghitt és hangulatos – merthogy a kifejezés nagyjából ezt takarja. A hygge tulajdonképpen az ország társadalmi válasza önmaga problémáira, gyógyír olyan bajokra, amelyek egy részéről nem is tehet (pl. szeles időjárás). És működik! Amiben vélhetően az is szerepet játszik, hogy a karácsonyi időszak startpisztolyát már november elsején elsütik, a város pedig vásár- és programfelhőbe burkolózik. Az ország első számú látványossága, a glóbusz máso- dik legöregebb élményparkja, a Tivoli például igazi híján műhóba borul és girlandokba csavarodik, a fákat és az épületeket feldíszítik és kivilágítják. Egész nap áll a bál és a vásár, lépten-nyomon elfekbe és Mikulásokba ütközik az ember, közben skandináv típusú, mazsolás, mandulás forralt bort, azaz gløggot iszik és mellé æbleskivert (palacsintagolyó) majszol. Utóbbiakért érdemes felkeresni a látogatásra egyébként is erősen ajánlott Rosenborg-kastélyt (az egykori királyi rezidencia, ott őrzik a koronaékszereket is), s ha kedveljük a királyi lakhelyeket, a Kronborg-kastély ódon csarnokaiban tartott, hatalmas karácsonyi vásár szintén erősen ajánlott, kiskorú utánpótlással kiruccanva pedig az ország parlamentjének, de egyúttal gyerekdarabokat bemutató színházteremnek is helyet adó palotaegyüttes, a Christiansborg Slot ígérkezik mesés célpontnak.

​Főzdelátogatás a Carlsberg sörgyárában

Több okból is evidens koppenhágai program télen: fedett, meleg helyen pihenheti ki az utazó a városi barangolást, interaktív kiállítás kulisszái között és sör mellett, a világ legnagyobb sörösüveg-gyűjteményét mustrálva.

A dánok e nedű készítésében mesterek, ennek megfelelően kedvelik is a sört, amit olyan fővárosi kulturális létesítmények is bizonyítanak, mint például a Taphouse, amely Európa egyik legnagyobb csapolt választékot kínáló sörháza. A 61 csapból 7 ország 41 sörfőzdéjének finomságai folynak, miközben a honlapon „live" követhető, melyik csap működik éppen a 61-ből. A cikk írásának pillanatában (egy szombat kora délután) például 61/60/10 a viszonyítási számsor.

A „nagy számok törvénye" Dánia egyik első és egyben legnagyobb kulturális terében, a Huset KBH-ban található, 2014-ben megnyitott Bastard kávézóban is érvényesül, ahol minden elképzelhető társasjáték megtalálható – jelenleg négyezer darab. A helyiek szerint itt minden alkalomra és hangulathoz találni megfelelőt, azaz nincs más dolga a betérőknek, mint leülni egy asztalhoz (vagy becsatlakozni ismeretlenekhez), rendelni egy forró csokit vagy kávét, és játszani. Az sem baj, ha nem ismeri az adott játék szabályait, a legfontosabb úgyis átragad rá, és ez a lényeg.

Kihagyhatatlan megnéznivalók

Nyilván Koppenhágának is vannak „muszáj látnunk" tételei, amelyek kapcsán mindegy, hogy milyen évszakban járunk ott. Ebbe a körbe tartoznak az alábbiak:

• Tivoli park
• Amalienborg palota (a dán királyi család téli rezidenciája)
• Kongelige Opera (a magánadományból épült királyi operaház)
• Kongens Nytorv (a város legnagyobb tere, adventkor vásáros hely)
• Nyhavn (nevével – új kikötő – ellentétben régi rakpart színes házakkal, a 67. szám alatt lakott az író, Hans Christian Andersen)
• Designmuseet (a dán dizájn olyan, mint gasztróban a New Nordic Cuisine – a múzeum 2022 júniusában nyit újra a felújítás után)
• a kis hableány szobra (a koppenhágai kikötőben)

Nyitókép: Razvan Mirel/Unsplash