Kiderült, hogy még jobb lehet a bélrendszer egészségének, mint gondoltuk.
Köztudott, hogy az áfonya és más antioxidánsokban gazdag élelmiszerek fogyasztása egyszerű és hatékony módja annak, hogy támogassuk egészségünk különböző aspektusait. Az áfonya gazdag polifenolokban, különösen antociánokban, amelyek nemcsak élénk színt adnak neki, hanem az oxidatív stressz és a gyulladás csökkentésével támogatják a szív egészségét is. Ezek a vegyületek javítják az erek működését, segítenek kiegyensúlyozni a koleszterinszintet, és csökkentik a szív- és anyagcsere-betegségekkel kapcsolatos kockázatokat.
Emellett az áfonyában található polifenolok pozitívan befolyásolhatják a bélmikrobiomot, amely döntő szerepet játszik az általános egészségi állapot kialakulásában.
Egy, a Nutrients című szaklapban megjelent új tanulmány azt vizsgálta, hogy az áfonyapor étrendbe való egyszerű beillesztése hogyan befolyásolhatja a bélbaktériumokat és a szív egészségével összefüggő vérmarkereket a túlsúlyos vagy elhízott idősebb felnőtteknél.
A 12 hetes kutatási kísérletben megnézték, hogy az áfonya fogyasztása és a testmozgás hogyan járulhat hozzá az idősebb felnőttek fizikai aktivitásához és agyi egészségéhez. A vizsgálatban 60 év feletti férfiak és nők vettek részt, akik nem voltak túl aktívak, és testsúlyuk a túlsúlyos és a mérsékelten elhízott között mozgott. A résztvevőknek normális szívritmusúaknak és 140/90 mmHg alatti vérnyomással is rendelkezniük kellett. Nem vettek részt a vizsgálatban azok, akik bizonyos egészségügyi állapotokban szenvedtek, nemrégiben kaptak fertőzést, vagy akik bizonyos gyógyszereket szedtek.
Összesen 55 résztvevőt választottak ki, akiket véletlenszerűen két csoportra osztottak. Az egyik csoport naponta kétszer fogyasztott áfonyaporból készült italt, míg a másik csoport egy hasonló kinézetű placebo italt. Mindkét csoport egy edzésprogramot is követett – vizsgálat végére 48 résztvevő teljesítette a programot. Az elfogyasztott áfonyapor mennyisége körülbelül 150 gramm áfonyának felelt meg naponta, két, 75 grammos adagra elosztva, amelyet a résztvevők az étkezésekhez fogyasztottak.
A vizsgálat kezdetén a kísérleti személyek étrendjét online eszközök és kérdőívek segítségével elemezték, hogy megértsék a táplálkozásukat és a bogyós gyümölcsök bevitelét. Annak érdekében, hogy tisztán lássák, hogyan működik a kezelés, a résztvevők a vizsgálat megkezdése előtt kéthetes „kimosási” időszakot tartottak, amikor is kerülték a bogyós gyümölcsök, a szőlő, a cseresznye és más olyan élelmiszerek fogyasztását, amelyeknek magas a bogyókban található bizonyos tápanyagtartalma. Minden résztvevő egy héten át fitneszkövető készüléket is viselt, hogy mérje a napi lépésszámát, és a vizsgálat során fokozatosan növelte a lépések számát, így törekedve arra, hogy aktívabbak legyenek.
Ez is érdekelhet: 7+2 gyümölcs, amit érdemes reggelire fogyasztani
Fotó: Unsplash
A vizsgálat kezdetén és végén olyan kulcsfontosságú egészségügyi mutatókat mértek, mint a szív- és érrendszeri funkciók, valamint a vérnyomás. A kutatók a fizikai aktivitást is nyomon követték, és havonta felülvizsgálták az étrendeket. Emellett a vizsgálat kezdetén és végén vér- és székletmintát vettek a bélbaktériumok és más egészséggel kapcsolatos tényezők elemzésére.
A koleszterint, a zsírokat és más fontos vegyületeket vizsgálva a vérben 12 hét elteltével a kutatók megállapították, hogy a placebo port szedőknél jelentősen alacsonyabb volt az összkoleszterinszint, az LDL (úgynevezett „rossz”) koleszterinszint és a nem-HDL-koleszterinszint. Az LDL-részecskék számát és méretét jelző markerek és egy koleszterinhez kapcsolódó fehérje, az ApoB szintén jelentősen csökkent. Másrészt az áfonyaport szedőknél alacsonyabb volt az összes HDL-részecske (a „jó” koleszterin) és a HDL-hez kapcsolódó ApoA-I nevű fehérje szintje.
A két csoport összehasonlításakor további különbségeket figyeltek meg. Az áfonyaport szedő csoport esetében változások mutatkoztak a koleszterin részecskék számában és méretében, például kisebb LDL-koleszterin részecskék az éhgyomri állapotban, valamint alacsonyabb „rossz” LDL-koleszterin és más markerek szintje étkezés után, az úgynevezett posztprandiális állapotban.
Összességében a tanulmány azt mutatta, hogy az olyan kiegészítők, mint az áfonyapor, hogyan befolyásolhatják a koleszterinszintet és a kapcsolódó vérmarkereket a placebóhoz képest.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a vizsgálati alanyok körében a porított áfonyát tartalmazó étrend a Coriobacteriales incertae sedis nevű bélbaktérium típus növekedéséhez vezetett. Ez a növekedés nem volt megfigyelhető azoknál, akik nem fogyasztottak áfonyaport. Ezek a baktériumok köztudottan segítenek lebontani és felszívni az áfonyában található jótékony vegyületeket, ami arra utal, hogy a szervezet alkalmazkodik az áfonya tápanyagainak jobb megemésztéséhez, ha az étrend rendszeres részét képezi, a tanulmány szerzői szerint.
Ennek a tanulmánynak van néhány fontos korlátozása, amit figyelembe kell venni. Az egyik legfontosabb a bélmikrobiom-adatokkal és fejlett vér biomarker-elemzéssel is rendelkező csoportok kis mérete volt. Mivel a minta mérete ilyen kicsi, ez korlátozza az eredmények szélesebb populációra való általánosításának lehetőségét.
A szerzők azt is megjegyzik, hogy bár a placebocsoport és a kezelt csoport jól illeszkedett egymáshoz az életkor, a nem, a faj és a BMI tekintetében, azt vették észre, hogy a placebocsoport eltérő válaszokat mutatott, ami annak tudható be, hogy a résztvevők megváltoztatták a viselkedésüket, mert tudták, hogy egy egészségügyi vizsgálat részesei. Ez megmagyarázhatja a placebocsoportban tapasztalt pozitív hatások egy részét.
Nyitókép: Unsplash
